Ott állt a lány,
hogy miért az talány.
Ott állt egyedül,
A szemes se rezdült.

Közelebb lépek
és szemébe nézek
Szeretném megcsókolni,
Szorosan átkarolni.
Selymes testéhez simulni.
Mellette minden reggel
Vidáman ébrednék fel,
S nem érdekelni semmi,
Csak vele lenni
Egész nap feküdnék mellette
Szorosan átölelném.
Magamhoz láncolnám
Hogy tőlem el ne szakítsák.
Nem lenne hatalom,
Melytől véget érne az álom.
Mindentől megóvnám
Az egyetlenem.
Minden nap mit vele tölthetek,
Minden perc melyben vele lehetek.
Egy időtlen emberi érzelem
Ez a szerelem.