Feltöltve: 2006-08-02 19:42:05
Megtekintve: 6359
A mindenség urai
Rohanj, menekülj sebesen,
Egyetlen kicsi kincsem.
Követlek, üldözlek,
Nem eresztelek.
Közeleg Ő, s megszűnik
A jelen, s a jövő kezdődik.
A ma elmúlt, a holnap távol,
Szökjünk el a mától.
Itt a határa időnek és térnek,
Itt kezdődik minden, s ér véget.
Mi vagyunk a tegnap gyermeke,
S a holnap reményeinek hőse.
A jelenben élünk,
Azaz létezünk.
Mert a lét számunkra,
Csak egy üvegbúra.
Mely bezárna minket,
Ha nem állnánk felette.
A jó, s rossz fogalmán kívül,
Ellentéteken felül.
Mi alkotjuk az egységet,
A végtelen mindenséget.
Uraljuk a mennyet, s poklot,
Az egész kerek világot.
Egyetlen kicsi kincsem.
Követlek, üldözlek,
Nem eresztelek.
Közeleg Ő, s megszűnik
A jelen, s a jövő kezdődik.
A ma elmúlt, a holnap távol,
Szökjünk el a mától.
Itt a határa időnek és térnek,
Itt kezdődik minden, s ér véget.
Mi vagyunk a tegnap gyermeke,
S a holnap reményeinek hőse.
A jelenben élünk,
Azaz létezünk.
Mert a lét számunkra,
Csak egy üvegbúra.
Mely bezárna minket,
Ha nem állnánk felette.
A jó, s rossz fogalmán kívül,
Ellentéteken felül.
Mi alkotjuk az egységet,
A végtelen mindenséget.
Uraljuk a mennyet, s poklot,
Az egész kerek világot.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2006-08-03 12:18:15
Köszönöm.
2006-08-03 00:25:26
Itt is az 'azaz'. Asszem pont Te írtad már egy régebbi versedbe, és ott is nehezményeztem. Sztem túl magyarázó. De amúgy jó lett.