Nem véletlen mosolyogsz rám,
Velem határtalanul vagy vidám.

Nem véletlen fogod meg a kezem,
S közben szemed mélyen nézi szemem.

Nem véletlen símítod meg karom,
Bőröd érintését érezni akarom.

Nem véletlen, van hogy megölelsz,
Ezzel bennem egy éltető erőt növelsz.

Nem véletlen csókolod meg ajkam,
Sóhajtasz úgy, hogy én is halljam.

Nem véletlen ismersz meg jobban,
Szívünk lassan egy ritmusra dobban.

Nem véletlen írom most ezt neked,
Látom szemed csillog, ajkad nevet.

S ha ez a pár sor igaz tényleg,
Akkor miért nem döntesz végleg?