Mint ősi harcos,
Ki szemben áll seregnyi haddal
Csupán egyetlen karddal.
Az idő eljött tudja jól,
Nem kerülhet ki a csatából.
-Félni a haláltól,
Ezernyi harcostól?
Ellenük lobban a tűz,
mely minden gonoszt elűz.
De minden hiába,
S ordít kínjába.
A harcos egymaga maradt
Már halálosan fáradt.
A sötét lassan, de közeleg,
Előtte már semmi nem lebeg.
Egy halvány reménysugár,
Mint mindent elsöprő ár
Tör át a sötéten
És túl már minden téten
Életét kéri a győzelemért.
- A győzelmet mindenemért!
Szólt a harcos és a fénybe lépett.
Így lett hősi harcos az ősi harcos.