Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Nadirah
Alkotások száma: 81
Regisztrált: 2006-04-28
Belépett: 2013-11-16
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Novellák (2)
-Haikuk (6)
-Egyéb prózai alkotások (2)
-Dalszövegek (6)
-Versek (35)
Képgaléria
-Humor (2)
Műfordítások
-Dalszövegek (1)
Térbeli alkotások
-Egyéb térbeli alkotások (1)
Kreatív hobbi
-Otthonunk (1)
Feltöltve: 2006-07-24 21:17:05
Megtekintve: 6066
Szövedék
Most itt vagyok egyedül-s itt leszek
mint mindig-Veled
Tiszta-forró kábulatában ...
[--oh,oly rég vártalak]
el is feledtem már szinte mi az
mi vágyunk oltja
s most futnak a szavak
mi lett volna ha nem lett volna
más utak csúfos kudarca
ez lennék-e
szeretne-e
kellene-e akkor is így beforrasztani
múltnak bűzös bugyrait
létezne-e valami ami visszaránt abból...[a vákuumból]
Pofon csapom magam
jobbról-balról; ajkamba harapok
Nincs értelme ezt leírni mert minek
mikor tudom hogy nem lett volna
nem Én lennék
nem szeretne
Nem lennék ilyen boldog Vele.
S most csak tettetem hogy másra is gondolok
hogy leírhassam titkon
Szégyenlősen[szerelmesen]
hogy nem,hisz'
Ő fonja be minden sejtem.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2006-08-06 21:24:33
Viszont ahogy nem keletkezik különösebb reakció egy gyengéd simogatás messziről elkapásától,igenis keletkezhet ha szavakba öntött ölelésről van szó.Hiszen a szerelem egyetemes,hiába érzi mindenki csak az övének,a legéteribbnek a legmagasabbnak a legtisztábbnak a sajátját.Így hiába szól annak akinek szól; véleménye,érzései lehetnek ezzel kapcsolatban bárkinek:)