Feltöltve: 2006-07-20 18:56:02
Megtekintve: 5994
születésnapomra
Múlt s jövő...
Émelyítő szagokba burkolva
S torz képzetektől elmosva
Áll...itt bent,mint ódon fa.
Gyökerei mélyen rothadnak
A táptalan földtől miben poshadnak,
Immáron 18 esztendőtől...
Mint üveggolyók mozognak,
Lassan s keményen gurulnak
Le a napok asztalomról,
S nagyot csapódnak
A kemény padlón,mely nem elég kegyes,
Hogy felfogja s némitsa
Az ütközés zaját.
Óriás koppanás,üvegszilánk...
Egy remény akad a golyók közt:
Az az egy mi utolsó előre tör
S csendesen,fenkölten,árván
Elnyeli a föld...
Émelyítő szagokba burkolva
S torz képzetektől elmosva
Áll...itt bent,mint ódon fa.
Gyökerei mélyen rothadnak
A táptalan földtől miben poshadnak,
Immáron 18 esztendőtől...
Mint üveggolyók mozognak,
Lassan s keményen gurulnak
Le a napok asztalomról,
S nagyot csapódnak
A kemény padlón,mely nem elég kegyes,
Hogy felfogja s némitsa
Az ütközés zaját.
Óriás koppanás,üvegszilánk...
Egy remény akad a golyók közt:
Az az egy mi utolsó előre tör
S csendesen,fenkölten,árván
Elnyeli a föld...
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2006-08-16 10:04:21
kétszer el kellett olvasnom, hogy megértsem... és csak a jó verseket kell kétszer elolvasni :)