Nehéz idők jártak mostanság a meggyengült és csonka Magyarországra. Bár a kormány mindig kisebbíteni próbálta a helyzet komolyságát, mégis az egész média csakis a nagy veszedelemről suttogott: Az országot megfenyegették, majd elözönlötték a tálib terroristák.
Az invázió azért indult meg az egyébként eddig mértékletes politikájú, gyenge haderejű ország ellen, mert az amerikai kormány felkérésére békefenntartó osztagokat és 70 tankot küldtek iraki földre. A miniszterelnök örömmel teljesítette a hatalmas ország kérésbe ágyazott parancsát és amilyen gyorsan csak tudta, felszólította a honvédség vezérkarát, hogy állítsák fel a megjelölt csapattesteket.
A háborúba való belépés aztán óriási megtorlást eredményezett. 2006. április 1.-én az ország több nagyvárosában is gépkocsikba rejtett és az öngyilkos merénylők testére erősített pokolgép robbant. A detonációk rengeteg ember halálát okozták. A magyarságon úrrá lett a pánikhangulat.
Ám mindez csupán előjátéka volt annak a hatalmas arab inváziónak ami két nap múlva az országra szakadt. Katonai szállítóhelikopterekből muzulmán fanatikus fegyveresek ugráltak ki és néhány nap alatt megbénították a magyar hadigépezetet. A lakosságon úrrá lett a lélekölő félelem, mindenki menekülni próbált az országból.
Április 12.-én aztán valóságos csoda történt. Ezen a napon a csillagok szokatlanul erős fénnyel ragyogtak és szinte az egész Tejútrendszer láthatóvá vált. Pontban éjfélkor aztán orkáni erejű szél kerekedett és kakofonikus üvöltések és hujjogások voltak hallhatóak. Mintha a csillagok sápadt fényéből születtek volna, marcona, túlvilági lovasok materializálódtak az éjszakában. Csontvázlovaikon, rozsdás vértezetükben, ijesztő külsejű fegyvereikkel és démoni pillantásukkal, olyannak tűntek, mintha az Úristen szabadította volna rá az apokalipszis rettenetes harcosait a bűnös világra. Eszeveszett harci rikoltással elvágtattak a sötétségben és csak a dermedt félelem marad lovaik patája nyomán.
A lidércnyomásos éjszaka után aztán a televízióban újra híreket hallhattak a holtra rémült, megviselt polgárok. Az arab megszállók nyom nélkül eltűntek. Csupán egyetlen nyom maradt hátra. A megszálló csapatok vezetőjének (Ahmed Ibn Fahlad Ibn Alabas Ibn Rashid Ibn Hamad) levágott feje. A torzó mellett egy tárgyat találtak, cirádás, bronz vésetet, rajta rovásírásos felirattal: ,,Csaba vagyok a hunok utolsó vezére, hadseregem élén visszatértem a sírgödör hűvös nyugalmából és megmentettem véreimet a vég szorításából. Fogadott eskümet teljesítettem. U.i.: Ha ti mind állnátok a szavatokat és igazi emberként viselkednétek, nem lenne szükség sem rám sem vitézeimre...