Feltöltve: 2006-07-20 10:21:58
Megtekintve: 6267
Az égiek segítettek
Izgalmas lesz a mai délután is. Ityézünk. ITYE. Hát ez micsoda? Titokban elárulom: Idős Tyúkok Egyesülete. Vajon mi van e tréfás elnevezés mögött? Idős Tyukok? Mi vagyunk azok, egy szakmában dolgozók. Negyedévenként a családtagjaink már tudják,hogy nincs mese, a délután a miénk, középkorú hölgyeké. Általában nyolcan-tizen szoktunk lenni, volt és jelen munkatársnők. Szeretem ezeket az összejöveteleket.Azt tesszük, ami jólesik. Titkainkat megosszuk egymással, ha kell, segítséget is kérünk,kapunk egymástól. Gyakran elkell a jó tanács. A férfiakat is gondolatban kivesézzük. Ők is pletyiznek a kocsmában, természetesen a nőket tárgyalják meg. Hetekre feltöltődünk itt az ITYÉ-n, és a problémák is könnyebben oldódnak.
Ma délután az én lakásomon lesz az ITYE-nap. Péntek. A férjem és a gyerekek a Nagymamához mennek. Szorgoskodni fogok a konyhában, készítem a szendvicseket. Hozzáfogtam is a munkához. Forr is a víz, beleteszem a tojásokat. Kimegyek az udvarra. Csodálatos az időjárás, szép kék az ég. Nyugágyba ülök és kezdek gyönyörködni a hirtelen megjelenő és sokasodó felhőkben. Máris különböző alakokat sikerül elképzelnem, a szél is erősödik, változtatja az égi képet. Tovább fantáziálok. A felhőkben minden alakot, képet meg tudok jelentetni. Gyermekként is szerettem ezt a játékot. Mint a moziban szemléltem az eget. Most egy egész sereg állat végigvonul az égbolton, egy varázsló, egy bálna, sárkányok. Egy sárkány szájából döl a láng. Füst. Már a füst szagát is érzem. Erről jut eszembe a konyha! Ó, ez a szag a konyhámból jön! Az égi látvány az eszembe juttatta, hogy már régóta fő a tojás. Berohantam a konyhába. A víz már elfőtt. A tojásaim már feketére sültek.Füst! Volt elég dolgom, hogy eltüntessem a "látványt", a feketére égett lábost. Régi lábos, Anyukámé volt, mindig nagy becsben tartottam. Majd a szabadidőmben megsubickolom. Nem dobom el.
Az ITYE jó volt, ellazultam a komoly izgalmak után. Nagyon vidámak voltunk, fontos "női" dolgokról eszmecserét folytattunk. A szendvics tojás nélkül volt, de így is jó volt. És mi, ITYE-tagok örültünk egymásnak. Számomra emlékezetes marad. Nagyon!
Ma délután az én lakásomon lesz az ITYE-nap. Péntek. A férjem és a gyerekek a Nagymamához mennek. Szorgoskodni fogok a konyhában, készítem a szendvicseket. Hozzáfogtam is a munkához. Forr is a víz, beleteszem a tojásokat. Kimegyek az udvarra. Csodálatos az időjárás, szép kék az ég. Nyugágyba ülök és kezdek gyönyörködni a hirtelen megjelenő és sokasodó felhőkben. Máris különböző alakokat sikerül elképzelnem, a szél is erősödik, változtatja az égi képet. Tovább fantáziálok. A felhőkben minden alakot, képet meg tudok jelentetni. Gyermekként is szerettem ezt a játékot. Mint a moziban szemléltem az eget. Most egy egész sereg állat végigvonul az égbolton, egy varázsló, egy bálna, sárkányok. Egy sárkány szájából döl a láng. Füst. Már a füst szagát is érzem. Erről jut eszembe a konyha! Ó, ez a szag a konyhámból jön! Az égi látvány az eszembe juttatta, hogy már régóta fő a tojás. Berohantam a konyhába. A víz már elfőtt. A tojásaim már feketére sültek.Füst! Volt elég dolgom, hogy eltüntessem a "látványt", a feketére égett lábost. Régi lábos, Anyukámé volt, mindig nagy becsben tartottam. Majd a szabadidőmben megsubickolom. Nem dobom el.
Az ITYE jó volt, ellazultam a komoly izgalmak után. Nagyon vidámak voltunk, fontos "női" dolgokról eszmecserét folytattunk. A szendvics tojás nélkül volt, de így is jó volt. És mi, ITYE-tagok örültünk egymásnak. Számomra emlékezetes marad. Nagyon!
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!