Nem kell félned, itt nem lesz vége.
A zsebkendőt dobd szépen félre!
Sohasem elég a csillogásból,
a nincs több könnycsepp formulákból.

És itt vagyok én is, bőrig ázva,
sohasem ígért jelre várva,
ami álmot hint rám, úgy ringat el...
És friss reggelre ébredek fel.

No de ne várj jót, és ne várj szépet!
Semmit sem ad ez a történet.
Csak úgy van, mint a test meg a lélek,
hogy szerethessem azt is, amit nem értek.