Hol az elveszett méltóság?
Angyalok letépett szárnyaiban,
A néma halott sikolyában,
A hitét vesztett prófétában,
Egy gyermek eldobott álmaiban?

És hol a gyermek már?
Az agyonsebzett szívben,
A fantomlényű tükörképben,
A világ előtt lebénult nyelvben,
A sugárzó mocsár-szemekben?

S a mocsári örök lidércfény?
Tarlott múlt mezején,
Gondolatok csataterén,
Arcoknak végtelen egén?
Hol van már a fény, ami az enyém?

Ne mutass utat nekem,
Csak szabadíts meg.
Álmaim suttogását követem,
De mi elveszett...nincs már nekem.