Vezess a folyó felé - szeretnék szállni a kék zuhogás szárnyain.
A Nap arcát mosolyfoltok tarkítják, a mindenség szépségének látásától véressé pirul.
Homok-hangon szól a szél, ha a tenger felől fúj.
Vezess a folyó felé - erdőkön kell átmennünk, hogy odaérjünk.
A fák beszívják majd közös magányunkat, és új erőre kapva életet hajtanak az elkorhadt ágak.
Neked csak vezetned kell a folyó felé - az eső szaga táncra kel a levegővel, majd a Nap újra kisüt és megvakítja szemem. De tudhatod, nem akarok semmi mást.
Vezess a folyóhoz - ismeretlen és megfoghatatlan önmagam.
A vizek szélén vár rám a határtalanság ura, hogy a füleimbe súgja a harmónia hallhatatlan szavait.