Kisfiú bontja a szép csomagot
Csicsás csomagolópapír cirádás celofán és betűk
A szülők lesik gyermekük
És vigyorognak a meleg biztos fenyőszagban
A fa alatt folyik a csomagbontás
A kisfiú már tudja hogy ez az övé
Csak azt nem tudja mi az ez
Hogy megtudja a titkot azért tépi a csicsás csomagolópapírt
A cirádás celofánt a betűkkel nem is törődik csak az van rajta
Hogy kisfiúnak sok szeretettel anyu apu
De a kisfiú hogyan tudná hogy e titok nagy titok?
Hát bontja mohón a csomagot hátha egy legó vagy mecsó
És a szülők vigyorognak tompán és gondtalan
Kis kezek szedik szét a kis csomagot
Nyugodt dalok kételkedhetetlenül szóródnak a csillagszóró-fényben
A csicsás-cifra csomagolás zörögve a földre hull
A szikrák nem égetik ki a szőnyeget
És a szülők vigyorognak hogy milyen ez a nyugodt tiszta biztonság
A kisfiú tudja hogy az ő csomagja ez egy doboz titok
Felhasad a száj és kibújik egy fej
Átszakítja a tetőt fogaival a csücskökbe harap és ujjaival a résekbe nyúl
És a szülők vigyorognak akár a boldog emberek
A doboz megfeszül és feltárul a nagy titok
A kisfiú nézi hogy mi az övé és felsír tőle erősen
A szülők vigyorogva vígasztalnak hogy hát mi az nézik a csomagot
De a szülők hogyan tudnák hogy ez a nagy titok?
És a kisfiú tovább sír
És a meleg zene szárít minden nyomot
És a szülők vigyorognak egymáshoz hogy hát miért sír a gyerek
De a kisfiú látja a nagy titkot és sír tőle hangos hangon
Hát nem ez kellett vigyorognak ki rá a szülők melegükből
És a kisfiú sír még egy kicsit majd már dühös lesz magára
Hogy így szétszabta a csicsás csomagolópapírt a cirádás celofánt
És összeszedi őket és azokat csodálja meg a dobozból előszedett legót meg mecsót
És a szülők vigyorognak és a zene szól
És a fiúk nem sírnak szólnak a szülők
És a kisfiú vigyorog és a szülők vigyorognak és ők hárman összevigyorogják egymást
És átfogja őket a meleg zene.