Nem tudni mikor,
De egyszer ideérnek.
Én tudom hogy nemsokára,
Dicső napok jönnek.

Lemossuk a szégyent,
Mi sikertelen érdem.
Elmúlik, Elhal, a fájdalom,
S örülök hogy ezt láthatom.

Rombolom mi nem saját,
Dúdolom egy halott barát dalát.
Könnyes szemmel küzdök.
S közben a pokolban elzűlök.

Nem látom a magam kárát,
Nem látom ki barát és ki vág át.
Vak vagyok, és bolond,
Süket vagyok, és halott.

Elérkezém az út végéhez,
S látám mit nem vittem véghez.
Szégyen mardossa ereim,
Dicsőségben elhullott feleim.

Szeretetem és hűségem,
A szégyent hogy túl éljem.
Jóvá kell tennem hibámat,
Ennél többet nem kívánhat.

Megvan bennem,
Tudom, érzem, értem,
Soha nem hagy cserben,
Ő az ki óvja a létem.