Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció
Feltöltve: 2009-01-14 18:47:01
Megtekintve: 1831
Egy madárijesztő monológja
Belőlem szárnyalnak az álmok,
állok s álnok rúdgerincem
tart és bilincsel.
Repülnék fehér csirippel,
de foszló vitorlám posztólepel.

Fel-fel madárhad!

Már nem riad, de bágyad az éber rezzenet.
Csöpp fejében meggymagnyi képzelet
bontogatja vágyait, megpihennének itt
ölelő szárnyaim alatt, de félnek,
pedig morgolódó rémek
helyén lehetnék fészek.
Torpanó röptét kulcsolom
a csenevész szélnek,
erejét felfogom, suttogok
a karcsú árnyékú egerésznek:
- Ez az egész csak díszlet!
Trebron képéhez
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2013-01-11 21:53:13
Megragadott Trebron képe, inspirált.
Én is megsajnáltam. Örülök, hogy Te is!
2013-01-07 23:01:14
Erőteljesnek érzem, és szinte sajnálom a szegény madárijesztőt..
"Repülnék fehér csirippel, " ..ó, de röptetném ! :)
2009-01-15 16:33:45
Kedves fefo!
Köszönöm!
Néhol túlbonyolítottam, sajnos hajlamos vagyok rá, hogy elszabadítom a képeim, de majd visszanyesem!Szeretettel:Aysa
2009-01-15 07:30:40
Remek ! A kép alatt is, de itt önmagában is. Valóban megelevenítetted az elromlott madárijesztő gondolatait. grat. fefo