Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Székács lászló
Alkotások száma: 248
Regisztrált: 2006-07-08
Belépett: 2020-05-21
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Novellák (2)
-Versek (246)
Feltöltve: 2008-09-01 13:33:12
Megtekintve: 1945
Árnyékvilágom

végigfolyok, s vagyok, padlón,
asztalon, hokedlin, ajtón,
gyepen, aszfalton,
mindenhol
mindent leképezek

belepek mindent,
hullámzok,
a domborzat, ... majmolok

árnyéktól árnyékig, borzong a fény,
nehogy eltűnjek,
dilemma, most rám lépjen vagy sem,
a múltkor is fölém állt, ...
felém fordult
és hipp-hopp eltűntem

csak lopakodik felém,
egyre erősödök,
növök, növök, tessék, az óriásrém

éles kontúrt vágok, ... ne tovább

előle bujkálok,
csak érez, meg soha nem lát,
csak remegjen,
neki titok, hiedelemvilág

buta kukkolós,
néha azt hiszi, én, az a valami fél,
ugrál, ugrál, mindig ellenkező irányba,
mi a baja

rájöttem,
a saját árnyékomtól sem félek,
az árnyék árnyéka,
röhej, még hogy ...
sötét szellemem kísértene, ... engem,
... na ne, ki az, válaszolj, ...
rögtön magam alá ...
lapulok

na, elég, felhullámzok a falra,
leleplezem magam,
fény, fény, most kukkolj, ... taps,
... sziluettem emléketek




(2008.)
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2008-09-03 15:51:38
Szia Chilli :o))
Kösz szépen. Gondolom, a fénnyel való játék, annak jelenései, stb. az egyik kedvenc, sőt, azt hiszem, legfontosabb témaköröd. Tulajdonképpen az itt szereplő festményeitek motíválták ezt a firkámat. Őszintén mondom, a Te fára vitt akril festményeid fénykontrasztjai fognak meg a legjobban.
üdv Laci
2008-09-03 07:39:06
Nagyon tetszik ez a vers!
Gratulálok László!

Üdv.: Chilli