Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lelkes
Alkotások száma: 1408
Regisztrált: 2004-05-15
Belépett: 2014-01-11
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (278)
-Egyéb prózai alkotások (471)
-Mese (64)
-Gyermekrovat (Versek) (111)
-Versek (430)
Irodalmi kritikák
-Verselemzések (1)
Feltöltve: 2010-09-06 19:11:18
Megtekintve: 677
Jeles képviselőjelöltek
HÁRY JÁNOS, a híres vitéz utóda, a Hazafiasan Fias-lányosan Radikális Máris de Rögtön Párt képviselőjelöltje:

- Üdvözöllek Titeket, Bajszos Harcosok! Meg Bátor Hunszoknyások! Ismertek: az én ősöm fogta el Győrnél azt a balliberálisan veres Napóleont. Futottak ott a nemes vitézek, előre. Igaz, később hátra is, mert oly bárgyún ugatott az a sok ágyú, rossz volt hallani. Ősöm azért ott is szerzett két aranyórát, történelmi emléknek. Napóleontól szerezte, aki a nekiszegezett kard hatására bevallotta, hogy eredeti neve Kicsike Kohn Sámuel volt. Ne higgyetek azoknak a veresen balliberálisoknak, - így volt, ahogy mondom, punktum!

Sokat szenvedett ez a szegény magyar nép, később is! A Nemzetvezető ki akarta vezetni őt a Sötétség Birodalmából, de az a judeobolsevik csőcselék megakadályozta. Igen! Szálasi Ferenc, - megírta egy történész is, egyetemkedő tanár, tárgyilagosan zsidóskodó, - nem volt olyan volt, mint Hitler. Sokkal kevésbé hitlerebb! Ő csak a magyar határokon kívül szerette volna látni a zsidó magyarokat, hogy külhoni magyarokká váljanak. Tehetett ő arról, hogy Hitler nem nyújtott a kiutaztatott zsidóknak ötcsillagos szállodát, pedig egy csillagot már itthon megkaptak?! No és az a vörösöket vádló bús bitófa, amelyre ez a mártír Szálasi került, - ahelyett, hogy csókolgatták volna tetteiért!

Ám hagyjuk a múltat, amelyre egyébként programunk is utal, mi most nem progromot akarunk, hanem programot adunk, mert aminek nem jött el az ideje, arról kár előre szólni! Mi úgy felmákvirágoztatjuk ezt a városkát, ezt az országot, hogy egészséges lesz, mint a makk! Dicskedhet majd azzal, amit tölgyfalombokkal ékesítettek!

(Nagy taps. Egyes politikai elemzők szerint az valószínűsíthető, hogy a szóbanforgó párt nyerő, az ország nyögve nyelő lesz, utóbbi már el is kezdődött.)

PATÓ PÁL, a Kereszt Tény Egyesület maradandóan maradi, de merést színlelően reformerelő, konzervatívan demokratás képviselöltje:

Hívő Hiveim! Tényeket Átkeresztelő Egyesült Társaim! Keresztesvitézként vitézkedő Polgártársak!

Egy haza van, ne osszuk meg! Egyik ősöm is, még 1848 táján, megosztotta mindenét, azután ott volt, ahol a part szakad. Nem jutott neki jobb ágy, csak a voltnál sokkal rosszabb. Mint járt csakhamar az ország is?! Címere elvesztette a koronát, annak a liberális Kossuthnak a bűne ez, akit még mindig ott szobroztatnak Magyarországon. Mi visszaadtuk a királyi koronát, egyelőre csak a címernek, de megyünk előre. No majd eljön, ami kell! Előbb a Károlyi-szobrot kétharmadoljuk le, azután jöhet az a másik!

Barátaim! Magyar testvéreim! Ostoba balliberálisan kétballábas-kétbalkezes közgazdászok el akarják hitetni veletek, hogy a vidéki kisvállalkozások, kisgazdaságok nem a Nemzet felemelkedésének egyedüli emelői, mivel sokszor életképtelenek. Életképtelenek? Ne higgyétek! Amíg a városi nép fizeti az adót, addig nektek is lesz mit aprítani a tejbe. Amíg áll az Európai Unió és odatartja nekünk a tőgyét, mi megfejjük magunknak! A magyarság őrzi szent múltját! Én is nagy becsben tartom otthon őseimnek véres kardját, a fogason, minél inkább rágja a rozsda, annál értékesebb lesz, ha meg újra véres lesz, a szeretett bosszú édes lesz. Drága a mi földünk, drága a mi hitünk, drága az almánk, drága a tejünk, drága a lisztünk, minden drága, ami magyar! Nem kérünk külföldtől abból, ami külföldi és olcsó! Olcsó húsnak, híg a leve. Magyar hús, ha híg is a leve, legalább nem olcsó!

(Fergeteges éljenzés, taps. A választó atyafiak, asszonyságok eléneklik a Himnuszt. Kölcsey egy kicsit tűnődik a sírjában erről-arról, de azután nagy költői sikerére gondol és, hiszen úgyis nyugszik, hát mindenbe belenyugszik.)

ÜVEGZSEBŰ JÁNOS, a VADONATÚJ MAGYARORSZÁGÉRT! szociálisan szocialistának mondott, bár nem kimondottan annak tartható, némi gondolkodás után pedig annak semmiképpen sem tartható, de beszédet tartó képviselöltje:

Polgártársak! Hölgyeim és Uraim!

Az Új Magyarországért! mozgalom megtette, amit megtehetett, a Vadonatúj Magyarországért! mozgalomból, sajnos, eddig csak a "vad"valósult meg, ami megvadult ellenfeleinknek köszönhető. Miért vagyunk szocialisták? Hát azért, mert ez a szó szerepel mozgalmunk nevében. Ott van, egyértelműen. Ott van, szociális szándékkal, szándékosan. Ott szerepel, akár leszerepelünk, akár nem. Ott van, ha másutt nincs is. Büszkén mondhatjuk. Érdemes ezen elgondolkozni!

Történtek hibák, eltűntek libák. Beismerjük. Nem mindenki Ludas Matyi, aki matyizik-mutyizik! Én mindig becsületes ember voltam, üvegzsebbel. Olykor ólomüvegből volt a zseb, de akkor is üveg volt, csak másfajta. Azt tettem bele, becsületszavamra mondom, amit beletettem, - és semmi többet!

Mi elítéljük, ha egy szép királylány-jövő békává változik, vagy olyan békávéssá, mint amilyen az volt. Vagy azok a ludasok! Miről sejthettem volna?! Még a feleségem sem sejtett semmit, pedig ő Nagy Sejtő, de mindössze tizenötször említette, hogy neki furcsák az én párttársaim, Ludaskásás Mátyásék: túl sok liba gágog telephelyi portájukon. Mondtam neki: Rómát is a ludak mentették meg, a békávét is azok fogják. Egyikünk sem sejtett semmit. Egyébként a nekik alkalmas pillanatig még az ellenfelek pártjaiból sem szólt erről egyetlen hang sem!

A VADONATÚJ MAGYARORSZÁGÉRT! jelszónak nincs alternatívája, csak
naivája. Ellentéte a VADONATRÉGI MAGYARORSZÁG, amely ennek nem alternatívája, még akkor sem, ha éppen az valósul meg, kétharmadosan, de teljes teljességgel, sebességgel. Meg kell akadályozni, hogy a régi vadon valósuljon meg, elvégre e modern korban vagyunk, nem a vadonban, még ha, minden jel szerint, ott vagyunk is!

(Taps. A támogatók lelkesen tolonganak a büfé felé, ahol piros paradicsommal, fehér túróval, valamint zöld paprikával díszített szendvicsek szenvednek, de már nem sokáig. A túró és a zöld paprika nagyon közel van a Hungarian valósághoz, a vörös Paradicsom lényegesen távolabb.)

Dr. ŐSIHŐSY PÁL főtörténész, a Koronás Szentek Dicsőségéért Mozgalom
képviselőjelöltje:

Múltőrző Magyarok! Honfitársaim! Barátaim!

Magyarország akkor volt nagy, amikor királyság volt. Amikor köztársaság lett, abból mindig baj lett, mert a korona az Korona, a borona pedig borona, de csak a Király tudja elboronálni az ország problémáit. Szent István király tudta, hogy vissza kell fognia a magyarokat az elkalandozástól, mert még képesek legyőzni egész Európát, és az, aki sokat markol, a végén keveset fog. Erre mutat a világtörténelem is. Szent István, hogy magyarjait megmentse, legszívesebben önmagát vágatta volna darabokra, de, nehéz szívvel bár, végül mégis Koppányt vágatta négy darabba, akit derék német páncélosok segítségével ejtett fogságba. Mi egyebet tehetett? A Gulágra nem küldhette, az még akkor nem üzemelt. No és a többi királyunk! Mindegyik tudta, hogy mi kell az országnak, amikor kettő volt belőlük, akkor kettő tudta, ha nem is ugyanúgy, de mégis: ez a Kettős Tudás is Isten Ajándéka volt!

(Óriási taps, óriási lelkesedés, óriási királyvágy, óriási... Vitéz Szentköltőy Kelemen, az egykori cs. és kir. főhadnagy utóda, feláll, elszavalja száz versszakos művét, első versszaka:

Királyt Neked, Magyarország!
Csak Ő vethet véget
búnak, bajnak, Trianonnak,
lelki szegénységnek!

A többi kilincvenkilencet most nem írom ide, de annyit megjegyzek: ugyanezt tartalmazza, némi szócserékkel. A vers után Szentköltőyt ölelgetik, fiákeren az égig akarják szállítani, de Budaörsnél eltörik a kocsitengely, Kelemen kiesik. No volt már ilyen máskor is, katonadolog!)

(2010)
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!