Otthagytak egy kosárkát.
Benne volt sok ollós rák.

A kosárka fedele
őket ki nem engedte.

Egy ravasz úr: Róka Pál
jött és nézte mit talál.

Meglátta a kosárkát.
Nem tudta, hogy abban: rák.

Nem egy rák, de rákból sok,
mind mérgesek, ollósok.

Nem jött rá a róka-orr:
e kosárban baj honol.

Mikor szállt az égre jaj,
már orrában volt a baj.

Kettős baj, mivel két rák
kínozta a nóziját.

Így látta meg Medve Pál,
ki dirmeg-dörmögve jár.

Fejet csóvált: - Furaság!
Rákos rókauraság...

Megbolondult e két rák,
hogy Róka Pált csókolják?!

Brim-brum-brumma... énnekem
különös e szerelem!

Nos hát, - dehogy volt az csók!
A rókaorrot szabók,

a két rák azt véste be
Róka Pál bús képibe:

legyél máskor óvatos,
nem tudod ki a lakos

olykor ebben, amabban,
s bajba juthatsz tudatlan!