Csúcsaira miért vesz irányt ember
gőgös hegyeknek? Félelmes a szép
óriásokon túlnőtt hóvilágban, -
de ilyen csúcs-tett mitől menedék?

Mi hajt embert csont-roppantó hideghez,
magassághoz, mit fogva tart a fagy?
Dicsőség? Pénz? Olykor mindkettő együtt?
Önigazolás, dacos akarat?

Ember, nem látod nagy-nagy tévedésed?!
A Hegykirály földi. Törpényi csak.
A jó csúcs-irány másutt, hol a lélek
mozgásában úgy vágyott pillanat!

Ehhez a csúcshoz közelebb lehetnél:
az igazihoz. Olykor a szavak
figyelmeztetnek mi hiányzik: égi
látó-magad, fényarcú önmagad.

Figyelmeztetnek. Eddig: mindhiába.
Rossz felé visz nemértés, földi gond, -
s a lélek vár, vágyón a pillanatra,
mely álomcsúcsán majd zászlót kibont.

(2010)