Tyúkanyócska kipottyantott
sirge-sárga szalmára.
Gazdasszonykám a kis tyúktól
ezt várta! Pont ezt várta!

Potty! Potty! Potty-potty-potty!
Kot! Kot! Kotkotkot!
Engem kedves tarkatollas
tyúkanyócska alkotott.

Később megjött az ecset.
Nem sokáig fecsegett:
leánykézből szép pirossal
nekem de kedveskedett!

Potty! Potty! Potty-potty-potty!
Kot! Kot! Kotkotkot!
Engem kedves tarkatollas
tyúkanyócska alkotott.

Került reám tulipán.
Készült már a díszruhám.
Kék szemekkel, piros szívvel
ékeskedtem délután.

Potty! Potty! Potty-potty-potty!
Kot! Kot! Kotkotkot!
Ügyes kéz és tyúkanyócska
engem együtt alkotott.

Másnap eljött a napom
fényt kigyújtó hajnalon.
Peckes kakas kukurikút
elgurított, de nagyon!

Potty! Potty! Potty-potty-potty!
Kot! Kot! Kotkotkot!
Ügyes kéz és tyúkanyócska
engem együtt alkotott.

Jött legénnyel tiszta szív,
leányhajra kölnivíz,
nagy nevetés, mely a gondtól
egy ideig messze visz.

Potty! Potty! Potty-potty-potty!
Kot! Kot! Kotkotkot!
Ügyes kéz és tyúkanyócska
engem együtt alkotott.

Úgy bánj minden leánnyal
mint a hímes tojással!
Ne fukarkodj kedves szóval,
forgasd őket víg tánccal!

Potty! Potty! Potty-potty-potty!
Kot! Kot! Kotkotkot!
Ügyes kéz és tyúkanyócska
engem együtt alkotott.

Tyúkanyócska az udvaron
jaj de büszkén lépeget!
Add a kezed a leánynak,
s kezd a tojáséneket:

Kot! Kot! Kotkotkot!
Ily tojást ki alkotott?
Ily gyönyörűt?! Előtte ám
levesszük a kalapot!