Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lelkes
Alkotások száma: 1408
Regisztrált: 2004-05-15
Belépett: 2014-01-11
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (278)
-Egyéb prózai alkotások (471)
-Mese (64)
-Gyermekrovat (Versek) (111)
-Versek (430)
Irodalmi kritikák
-Verselemzések (1)
Feltöltve: 2010-03-15 09:16:28
Megtekintve: 1840
Elmaradt kézfogások
No ez már döfi, röfi! Megint, mint a hírekből hírlik, egy elmaradt kézfogás... A gyengébbek kedvéért: azokról a kézfogásokról van szó, amelyeket Állam Bácsi (Állam Néni) képviselőjének kellene kezdeményeznie, amikor állami ünnepség keretében átadja a kitüntetést a kitüntetendőknek, a kitüntetendőknek pedig elfogadniuk, szívből (vagy érdekből) jövő mosoly kíséretében.

Az utóbbi kézfogás meghiúsulhat: 1. Állam Bácsi (Néni) képviselője miatt, 2. a kitüntetendő miatt, 3. mindkettő miatt. Hungary sok tekintetben elmarad más országoktól, de az elmaradt kézfogásoknál nem maradt el, sőt! Az utóbbi években szaporodnak ezek az elmaradt kézfogások.

Hát ez tetszik nekem! Egy kis ország, amelyik a sok rossz divatmajmolástól egyre kisebbedik, legalább egy téren divatot csinál, példát mutat Európának!
A magyar legyen őszinte, szókimondó, nyílt! Ha másban már, sajnos, nem is futja neki ilyen magatartásra, legalább az elutasított kézfogásokban.

Persze, nem olyan tollforgató vagyok én, hogy - miután észreveszem azt a szép, előkelően lengő nyakú állatot - csak a közmondást idézzem: "Ha már lúd, legyen kövér!" Dehogy! Segítek kövérebbé tenni a ludat, a Médiák Szent Állatát. Néhány szövegjavaslatot teszek a jövőbeni elmaradó kézfogásokhoz, melyeket éppen úgy felhasználhat Állam Bácsi (Néni) képviselője, mint az a kitüntetett, aki - esetleg - sokat nyavalygott, rinyált, dicsekedett, kaméleonkodott ugyan többé-kevésbé megérdemelt kitüntetéséért, de a végső pillanatban, az elmaradt kézfogással meg akarja mutatni milyen karakán, önérzetesen gerinces is ő, és nem csak visszaevolúciózni tud, hanem előre is.
Ime:

a.) "Itt a kitüntetésed (átadtad a kitüntetést), most már hordd el magad! Akkor se lássalak, amikor a hátam közepét, te hazafiatlan gazember!"

b.) "Utállak téged is, pártod is, kutyád is, macskád is! Remélem, hogy nem érted félre, te féleszű: csak azért találkozunk itt, mert muszájra nyílik a száj!"

c.) "A díjat át kellett adnom (átadtad), de most ne bámulj, ne kunyeráljon tekinteted kézfogásért! Egy fityiszt az orrodra, - vagy inkább akarsz egyet becsesnek gondolt fizimiskádra?!"

d.) "Kézfogásra vársz? Ha minden kézfogásért kuncsorgó idiótával kezet fognék, folyton-folyvást moshatnám a kezem, mint Pilátus, pedig nem olyan Pilátus vagyok én, más a krédóm!"

További fejlődést jelentene, ha a kitüntetést átadó leköpné a kitüntetést átvevőt,
vagy fordítva, esetleg mindkettő egymást. Akkor az ügy még tovább médiáscirkuszolhatna, amíg a Hungarian bírósági főokosság ki nem mondja: a másik ember szándékos leköpése nem sértés, csak megengedett, jámbor véleménynyilvánítás, amint az korábban már a hasonló, tojásdobálásos ügyeknél fehéren-feketén kiderült, no meg sárgán is.

"Hej, te bunkócska, te drága!" - gondolok az egykori félnépdalocskára, meg annak igaz szavaira: drágák ezek a bunkócskák. Nagyon!

Azon, persze, hogy valójában kikre sújtanak bunkók, bunkócskák, érdemes volna elgondolkoznia egy bizonyos kis országocskának, de, nem kétlem, hogy ez jelenleg esze ágában sincsen. A bölcs ugyan mondhatna egyet s mást az országocska eszéről is, annak ágairól is...

(2010)

(Az "Aprócska tűnődések"-ből.)

Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!