Hazug jelen csak meghamisított múlttal és fenyegető jövővel járhat együtt.

Furcsa számemberkék. Mind-mind ötvenhatról szónokol, de egyik tizenkilenc, másik egy híján húsz, - és mind-mind husznötöt érdemelne!

Ifjonc politikus, de csalónak, hazugnak és képmutatónak máris veterán.

Nem minden változás haladás amiben van haladás is.

Egy olyan társadalomban, ahol lépten-nyomon hajléktalanokkal találkozik az ember, senki sincs igazán otthon.

Féligazság Úrnak Nagy Hazugság Úr a szívbéli barátja.

A Nagy Bűn kis bűnök hátán emelkedik a magasba.

A köznép gyomra eleinte sok mindent bevesz, de később orvosért, patikaszerért kiáltoz.

Piszkos kezektől elfogadott kitüntetés nem kitüntet, hanem megszégyenít.

A hazának mindig sokszorta több mostohagyermeke van, mint édesgyermeke, - legalábbis bánásmódjából erre lehet következtetni.

Trianon nem Trianonnal kezdődött, de a politikai pecsenyesütögetők ma is ott kezdik.

Késő bánat - ebgondolat. Így tartja a közmondás, adott helyzetre, pillanatra nézve igaza is van, de mivel ugyanaz a kutyaszorító újra meg újra felbukkan a történelemben és az emberi történetekben, azért még az ilyen ebgondolat is hasznos lehetne, - ha nem merülne feledésbe.

Elefántból bolhát, bolhából elefántot majdnem mindig az érdek csinál.

Tetteivel többnyire úgy számol el, hogy leszámol.

A Hazugok Országában az igazmondót csodabogárnak tartják. Még boldog lehet, ha ennyivel beérik.

Nincs sokszínűbb a kétszínűségnél.

A példaképnek kikiáltott-kiállított ember ritkán valódi ember, sokkal gyakrabban tartósított múzeumi tárgy.

A közönség kedvenceinek sokféle alapvető emberi hiányosságot elnéz, megbocsát vagy esetleg még büszke is ezekre. Káros ez a kedvencekre és közönségükre egyaránt. Utóbbinál ez az első lépcsőfok ahhoz, hogy adandó körülmények között csőcselékké váljon. Ha sok embernek esetleg nem is tetszik ez a megállapítás, érdemes elgondolkodni rajta!

Akinek semmi sem szent, annak is szent a saját érdeke.

Az igazság valójában egynyelvű: magyarul, románul, szlovákul, csehül egyaránt ugyanaz. Nyelvelések helyett ezen az egynyelvű nyelven kellene beszélni múltról, jelenről, jövőről!

Különös tudós-vakság: a láthatatlant látja, a láthatót nem.

A történelemben mindig azon az úton mennek legtöbben amelyik előbb-utóbb sehová sem vezet.

Törvénnyel törvényesített lopás százezerszer károsabb bármiféle közönséges tolvajlásnál.

A gazdagság kevés emberből hozza ki a jót, de igen sokból a visszataszítóan-elítélendően rosszat.

A múlt sokszor inkább változik, mint a jelen, méghozzá gyakorta meglepően komikusan. Persze, nem magától változik: változtatják.

Haza-kérdésben ő a legszilárdabb pont a vele egyvágásúak számára: mindig ott a hazája, ahol a haszna.

A valóság tükre előtt mindig ott van a látszatok tükre.

Írt. Mikor mit. Attól függően, hogy mikor mi kor volt. Ünneplik. Mikor miért. Egyszer ezért, máskor az ellenkezőjéért. Minden korban más-más írásairól hallgattak, hallgatnak a kis és nagy önérdekű hamisok. Író-napraforgósors.

Felindult tömeget legjobb nagy ívben kikerülni. Ha nagyon felindult: könnyen megindul lefelé, sőt esetleg már felindultan is ugyancsak lent van.

A nép megosztható, de az igazság nem.