Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lelkes
Alkotások száma: 1408
Regisztrált: 2004-05-15
Belépett: 2014-01-11
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (278)
-Egyéb prózai alkotások (471)
-Mese (64)
-Gyermekrovat (Versek) (111)
-Versek (430)
Irodalmi kritikák
-Verselemzések (1)
Feltöltve: 2009-08-13 13:56:06
Megtekintve: 1953
Koppány felnégyeltetése
Közeledik augusztus 20-a, a magyar államalapítás, az alkotmány és az új kenyér ünnepe. Alapvetően Szent István király ünnepe ez, és az ő nevével fémjelezett nagy műé: a magyar államalapításé.Alkotmány, új kenyér mindig is ehhez kapcsolódott, közvetve ugyan, de vitathatatlanul, még ha olykor átmenetileg egyiken vagy másikon volt is a hangsúly.
A "hívővé" lett István, - német páncélos zsoldosok és hittérítő papok segítségével - Koppány fejedelmet legyőzte és felnégyeltette.E négy testdarabot is arra használta, hogy visszarettentse a pogány magyarokat az "új renddel" való szembenállástól.
Az, hogy az "erős kéz" e könyörtelen politikája akkor helyes volt, valószínű.
A történészek ugyan általában elítélik a "Mi lett volna, ha?" kérdés felvetését, de ebben az esetben - társadalmi rendszertől függetlenül - lelkendezőn elismerik a kérdés jogosultságát.Nos talán teljesen elfogadható az, hogy e "királyi rendszerváltás" szükséges volt a magyarság fennmaradásáért.Más kérdés: Koppány felnégyeltetése és testdarabjainak ilyen kegyeletsértő felhasználása, mindegyiknek egy-egy várra való felszegezése is, figyelmeztetésül?
Nem akarom ezt eldönteni, de úgy gondolom: igen.Nagyonis lehet, hogy e jelképes tettel (és a szigorú törvényekkel) sok további vérontást el lehetett kerülni.
A mai magyarságot, sajnos, általában nem érdekli történelme, csak annak felszínes látszata.E szempontból legtöbbnyire azonos a hangzatosan-zászlósan magyarkodó és az a Hungarian világpolgár, aki nyári szabadsága alatt, mondjuk, egy prágai kávéház hűsében kafkál-nyafkál, sznoboskodik.
A magyar államalapítás és Szent István király személye nagyonis tisztelendő, - de értelmesen.Ha feltételezzük, hogy István király fő gondolata a magyarság létének és felemelkedésének biztosítása volt, és ezért kegyetlennek látszó tettei is jogosak, akkor ezzel az "értelmes szigorúsággal" vizsgálandó a magyar történelem további menete.Az Árpád-házi királyok és trónkövetelőik között dúló harcok olykor már korántsem szolgálták a magyarság felemelkedésének ügyét.Az a szép csíkos zászló, amelyet primitíven tudatlanok és saját önző érdekeiknek nagyonis tudói lobogtatnak manapság, nem volt mentes az ellentmondásoktól.Ma sem az!
Koppány felnégyeltetése mellé adódik egy másik kérdés: no és mit csinált a hataloméhes magyar a más eszmét valló magyarral, István után is, napjainkig?!
Esetleg felnégyeltetés nélkül, de fellógatással vagy agyonlövetéssel.Csak egyetlen példát szeretnék megemlíteni a múltból.Dr. M. (nevét nem írom ide, bár elképzelhető az is, hogy nem tagadná le, mintegy tizenöten is ott voltunk, amikor elmesélte), személyes tanúja volt Horthy különítményeseinek egyik gyilkosságának (az illető a rendszerváltás egyik legnagyobb kitüntetését kapta és sohasem volt baloldali érzelmű).Az igazat mondta akkor, néhány évtizeddel ezelőtt, - de mondaná most is?
Tiszteletre méltó az Árpád-házi zászló is, de csak úgy, hogy megértjük, értékeljük szerepét későbbi korokban is.Sőt, ami különösen fontos: napjainkban is!
István király nevét minden társadalmi rendszer felhasználta, majdnem mindegyik csak kihasználta.Talán még sokkal jobban, mint Petőfiét, pedig legtöbbször a nagy költő eszméit is meghamisították (és meghamisítják), eléggé el nem ítélhetően, szégyentelenül.Nem a felhasználásról van szó, az helyes is lehet, hanem az erkölcstelen kihasználásról, meghamisításról!
Ma is - ünnepeken, hétköznapokon egyaránt - alapvetően kétféle hozzáállás érvényesül.Az egyik a múlt szégyenletes, erkölcsi szempontból elítélendő tetteiről való hallgatás, a másik pedig e tettek dicsőségként való feltűntetése.
Mindkettőnél jól megtalálhatóak azon rétegek, melyeknek ilyen magatartáshoz fűződnek érdekeik.A múlt igazságos megítélése, ismertetése szinte nincs is jelen, csupán olykor, nagy ritkán egy-egy gondolkodó írásában, és annyira a peremre szorítottan, hogy annak nincs közvéleméyt formáló hatása.Sok mindenféle jele van ennek a nagyvilágban éppen úgy, mint Magyarországon.

(2009)
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!