Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lelkes
Alkotások száma: 1408
Regisztrált: 2004-05-15
Belépett: 2014-01-11
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (278)
-Egyéb prózai alkotások (471)
-Mese (64)
-Gyermekrovat (Versek) (111)
-Versek (430)
Irodalmi kritikák
-Verselemzések (1)
Feltöltve: 2005-06-03 20:30:10
Megtekintve: 1898
A NEM-LELKIEKBEN VALÓ MEGGAZDAGODÁS CSODÁLATOS ÚTJAIRÓL
Nem szeretem, ha egy milliárdos /vagy akár félmilliárdos/ szegényember kutyaszorítóba kerül.Ilyenkor megsajnálom.Igaz, fordítva is megteszem ezt: ha a milliárdos szorongatja a kiskutyát, akkor utóbbin szánakozom.Én már csak ilyen jószívű vagyok, Stancimancinéni is elismerte!
Vannak, persze, valódi kutyaszorítók, meg látszat-kutyaszorítók.Ám még egy parlamenti látszat-kutyaszorítóból is ki kell vágnia magát a belekerültnek, akármilyen nagykutya is.Nem jogilag, mert a jog Hungaryban nagyon laza, olykor a legnagyobb gazember is mehet haza.No, meg lophat tovább, kedvére.Ám a nép /ami alatt már nem is világos, hogy mit kell érteni/, nem szereti a sötét dolgokat, - félig.Pontosabban: a félnép, vagyis a népség-katonaság fele, - nem szereti az ellenpártvezérek sötét dolgait.Saját pártvezéreinek sötét dolgait elnézi, szóval, a két Hungarian félnép ilyen félelnéző, egészen féleszűen.Az is kevesebb, mint a semmi, ahogy a Hungaryra érvényessé tett, bölcsesített szólásmondás tartja.
Node, ott tartottunk, hogy én Hungary kutyaszorítóba került nagykutyáit is szánom.Miként tarthatnák meg fejük felett a glóriát, a babérkoszorút + aranykoronát, meg a zsebrevágott aranyországalmát, és mindezek mellett a Becsületes Szorgalom Mintaképe elnevezésű élmunkásoklevelet?
Hát én túlmegyek most a passzív szánakozáson, melyre egyébként ugyanúgy nem szorulnak rá, mint az aktívra, mivel a kulisszák mögött nagyokat röhögnek a színjátékokon, akár parlamentiek, akár parlamenten kívüliek ezek.Mégis összeállítok számukra egy kis kutyaszorítóból való kivágásilehetőség-gyűjteményt, odateszek eléjük egy nagy kézkezetmos-tálat /de nehogy összetévesszék a Húsosfazékkal!/, a benne levő piszkos víz szerecsenmosdatásra is kiváló.Csak tisztálkodjanak ki, de azzal a mesével, ami kedvükre való.Mit is felelhetnek tehát a „Mint szerezte gazdagságát?” kérdésre? Nos, ilyesmiket-ilyesféléket:

1. Hát, kérem, hun jópapám mene ihun, ahun, jó magyarosan, oszt’ mit lát? Banyát, - bányával!
Mondja a jóbanya jópapámnak:
- Nem kér bányát, Párttitkár Úr?
Feleli neki jópapám:
- Szerencséje, hogy nem elvtársozott le, Elvtársöreganyám! Nehogy rámsózza azt a bányát, én már ezentúl csak csúnyabolsevikozni fogok, mint jófiacskám! Változnak az idők, haladni kell a korral.
Hát az a banya olyan, de olyan erőszakos volt: csak ráerőszakolta azt a rossz bányát jópapámra, a hét törpével együtt!Lehet, persze, hogy a törpe több volt hétnél, nem számolgattuk...
No, így lett bányánk! Ártatlan vagyok én ebben, Tisztelt Eszementelmi Bizottság! Arról sem tehetek, hogy a Tisza nem csak szoborban lett meg, hanem már előzőleg is megvót’, folyóban.Hát ballagok a Tisza mentén, és, mint jómagyar, dúdolgatom: „...Tokaj szőlővesszein / nektárt csepegtettél...”.Szerettem volna én is néhány szőlőszemet, no meg vesszőt is, hogy megvesszőztethessem azokat a...No, ezt most hagyjuk, majd eljön annak is az ideje!
Ballagok a Tisza jobboldalán, - s egyszercsak csoda történt! Leszállt elébem egy csodaszép angyal...Bukott angyal volt-e?! Az nem volt bukás, a Tisztelt Bolsevikurak csilicsaliztak
a szavazatokkal... node, az bizonyos, hogy az Angyal bukott rám...oszt’ csodát tett, nekem is osztott lapot.Lett szőlőbirtokunk is.A prés, az majd később...
Nem, a pápa még nem avatott Boldoggá, csak egy kis előzetes kitüntetést adott, tüntetően, de még az előző.Majd ad ez a mostani is, ha Isten úgy akarja.Ez az utolsó szavam, ti magyarnak utolsók, vereshottentottának elsők!

2. Igen, Vekker vagyok, liberáltársak, - no, és miért baj az, ha az ember idejekorán felébred?!Az igazi liberális felébred, ha igazi szőlősgazda, mégha álmában szőlőt babrálbiberál is!
No, szóval, ülök abban a Nagy Házban, de ott is csak arról gondolkozom ám, amiről a kisházban gyermekkoromban, - nem voltam én fából, a kisház volt abból, - nos, amikor annak kerek lyukán csücsültem...Min’ gondolkoztam? Hát gyermekkoromban a sokszoknyás Marin is, de méginkább azon: mint lehetnék én a legnagyobb szőlősgazda a vidéken? „Lesz még szőlő, lágy kenyér...” - tartja a közmondás, de a köz csak mondogat, ám én teszek is érte, mármint a szőlőért, mert a lágy és egyre drágább kenyér azoké a fineszes traktorosoké, nekik is élni kell valamiből, meg élősködni valakiken, de az nem élősködés valójában, hanem dotáció.Igaz, aki tanár, azt nem dotálják, csak időnként pofon pofántják, dehát magára vessen az a berezelt oktatónépség: miért nem veszi hátára az oskoláját, és megy el kossuthterezni?
No, szóval, békésen alszom a Tiszteletlen Ház ülésén, de azért félszemem-félfülem mindig nyitva: nem osztogat-e a Tisztelt Tiszteletlenház valamit saját magának? Ha osztogat, az maga a Béke...amíg az osztandó kitart.Több ám ott a béke, mint a tévénézők gondolják, mert a látszat csal.Márminthogy az is.
Szóval, így féléberkedem, amikor megszólal mellettem okos cimborám, akinek cin kosa is van:
- Te, eupolgár, de szépen eunatkozol itt! Nem kellene, puszipajtáskám, egy kis ajándékhitelecske?!
Erre, kérem, egyből teljesen felébredtem.Otthagytam csapot, papot, liberálelvet, jogállamot...azaz az utóbbit nem hagytam ott, nem vagyok hülye.Megyünk a bankba.Kiderült: ott akkora hitelem van, hogy, ha pártunknak a köznépnél akkora volna...Tartom a markom...jogosan, okosan...Másnak semmit sem szólok erről, - ne szólj szám, nem fáj zsebem!
Feleségem pedig nem vertem el, itt a bírói írás róla, mentelmipecséttel! Az többet ér, mint azé a falusi lódoktoré, aki az ellenkezőjét pecsételte le ugyan, de nyilván megrendítette eszmeállapotát az átalakítás előtt álló, viszontagságos egészségügy.Az ügyet egyébként már pártom is lepecsételte-lezárta, s csak a rosszmájúak mondogatják, hogy ilyen ügyekkel pártocskánk szavazati sorsa könnyen megpecsétlődik.Különben is, az igazi liberálelv: mindenki megverheti saját feleségét, de a másikéhoz ne nyúljon! Vagy, ha nyúl is, legalább ne verje! Világos?! Ne féljenek: átverjük magunkat nemhogy az öt, de a tíz százalékon is!Mármint a választásokon, mert egyébként, ugyebár, bankügyekben, amihez mindenki másnál jobban értünk...Átverjük mi még a...
Node, ahogy mondtam már, ne szólj szám, nem fáj zsebem-fejem, s a Nagy Tőgyet vigan fejem!

3. Felháborító, hogy engem adócsalással mernek vádolni! Ki itt az adócsaló, kérném szépen?
Mindenki tudja, hogy majdnem minden vállalkozó, egy-két erkölcsihülyét leszámítva, de azok már tönkre is mentek.Van, aki kényszerből teszi ezt, mert, például, felesége rákényszeríti, van, aki takarékosságból, mert évente szeret egy hónapocskát pihenni a Kanári szigeteken, ott sok a sárga kanári, azok megtanítanak fütyölni erre-arra, no meg van kan-ári-a is.Olyan is van, aki csak hobbiból csal, dehát semmi szórakozása nem lehet a szegény vállalkozóembernek, vállalkozóasszonynak?
Én, kérem, egyedül vagyok olyan becsületes, hogy nem csalok, még a feleségem sem csalom meg, legfeljebb, ha hetenként kétszer-háromszor, mi az a mai nagymagyar átlaghoz viszonyítva? Nem, nem csaltam, felháborító a gyanusítás, mindössze az Adóhivatal néhány téves értelmezését korrigáltam, hogy - legalább egyszer számomra is - e hivatal tényleg adó-hivatal legyen, és ne követelő-hivatal!

4. Az én mesés meggazdagodásom, kérem, valóságosan-jóságosan mesébe illő, egy gyönyörű népmesébe, - a népnek! Ha itt volna az a kis Arany Lacika /az Arany Jancsi kisfia/, az biztosan elmondaná Önöknek, hogy miért fulladt meg a kispipe, habár én rohantam a kútra vízért...no meg, ha Móricz Zsiga Bácsi élne /nem tévesztendő össze azzal a disznólkodó Móriczkával!/, akkor elmesélné mint voltam én ártatlanul kuporgó kismalac a fán, amíg lent, a fa alatt, a farkasvilág farkastörvényű farkasai...meg farkatlanjai...
Nem! Az hazugság, hogy a fa meggyfa volt, és én voltam a farkas, aki felkergettem azt a szegényt, a meggyes sível, télidőben! Azt a szupervalótlant csak az Orros bán hívei terjesztik...de majd orrukra koppintunk! Miért tettem volna ilyet? Hat alomért! Nevetséges! Minek nekem hat alom?! Látták az én pompás rokokó ágyam, barokk hálószobámban? Megnézhetik, persze, de csak akkor, ha velem vacsorálnak, és kinyitják a pénztárcájuk...
Az úgy volt, kérem, hogy forgott a világ, de nem velem, mert én szert tettem egy relatíve kis forgótőkére, majd mentem-mentem, forgattam-forgattam, s hát kivel találkozom a Nagy Mesetájon? Egy apró veresrókával! Hát az igazán apró volt.Meg veres.Mondom neki:
„Én is veres, te is veres, kicsi veres, belém szeress, mást ne keress, velem nevess!”
Belém is szeretett.Én meg őbelé.Ám én a pénzecskébe is! Hát egyszercsak kiderül, hogy mégsem borult be: a sok veres rézpénzecske között van egy okos aranytallérocska.Mondja nékem a tallérka:
„Ide fordul, oda fordulj, régi trükköt próbálj újból!Ebben-abban láss meg bótot, régi lyukra tégy új fótot! Mindent fontolgass meg okkal, s tudd hová csapj jó nagy bottal!”
Sejtik?! Az a tallérka...varázstallér volt!
Ezt követően úgy dőlt hozzám a pénz, zsákkal, mint a mesében.Persze, a háttérből, a mesetársak kicsit meg is döntögettek-döngettek bizonyos zsákokat, mivel még a mesének is kell olykor-olykor egy kis segítség...aminthogy az országnak is a kilábaláshoz a bajból, amelyben benne van, nyakig, de, ha így folytatja, akkor hamarosan már nem kell kilábalnia.
Most, mesebelien becsületes meggazdagodásom után, már nem is kell annyit fontolgatnom-okolgatnom, mint eleinte.Bodoríthatok, badaríthatok, bárkit meg is haragíthatok! Bármit mondhatok, majd megmagyarázzák azok az agyatrázó piárgorillák.Mi másért tartom őket?!

No, itt, egyelőre, abbahagyom az írást.Rájöttem: én segítek kihúzogatni a kutyaszorítóból a nagykutyákat, azok meg...Észnél vagyok én, ezzel az eszetlen jószívűségemmel?!
Annyi mentségem van: nem is annyira a nagykutyáknak írom e sorokat, mint inkább a jobb sorsra érdemes nagyonkis kutyáknak.Azoknak, akiknek ugatása nem hallatszik el a Mennyországba /mint a mondás is, helyesen, tartja/, de el akarják velük hitetni: elhallatszik oda, ahová kellene.
Persze, tudom, nekik is hiába írom.Eszecskéjük Ígéretországban bámuldozik-bambuldozik, a Mindentelhívők Gyülekezetében.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!