Zord éjen ha álmodom
Vad álmot sző gondolatom.
Látomások, foszló képek,
Hideg kezek rabja az élet.

Elhagyom a fehér ágyat,
Téli színek , árnyak várnak.
Jeges havon vörös fények,
Fejem fölött felhők égnek.

Egy perc a múlt a nagy út előtt,
Eltűnik az idő a végtelen mögött.
Fagyos lelkem hideg falán
Kopogtat a bús halál.

Harangszóra fölriadok,
Körbenézek: Most hol vagyok?
Utazásom végéhez ér,
Az utolsó nap hosszú álmot ígér.