Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Sincomi
Alkotások száma: 421
Regisztrált: 2006-02-20
Belépett: 2009-04-21
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Egyéb prózai alkotások (77)
-Mese (21)
-Versek (310)
Műfordítások
-Versek (1)
-Egyéb Irodalmi alkotások (2)
Feltöltve: 2006-05-15 09:52:15
Megtekintve: 2321
A palóc kocsmáros és a rabló2 - palóc mese
A palóc kocsmáros és a rabló

2. Fel a kezekkel

- Fel a kezekkel! - kiáltotta a rabló és kihúzott valamit valahonnan, ami tisztára úgy nézett ki, mint egy fegyver. Még maga is megijedt a saját kiáltásától, mert köröttük síri csend uralkodott, hiszen egy lélek sem volt a közelben. Illetve, ki tudja!
Azért fenyegeto˝zött, hogy saját magának is bizonyítsa, itt rablás folyik, aminek o˝ a fo˝ho˝se.
Pali bácsi felállt és felemelte kezeit. Nem szólt egy szót sem. Nem tudta eldönteni, viccnek vegye vagy sem, de félt a fegyverto˝l. Magát a rablót könnyu˝szerrel kidobta volna, mert az nagyon soványka volt, de, mert volt már katona, tudta, hogy a fegyver nem játékszer.
A rabló most már csendesebben folytatta, nehogy valaki meghallja a hangoskodást.
- No, mi lesz már? Itt van egy zacskó, ide rakjon bele mindent, ami a fiókban van! Megértette?
Úgy ezer pengo˝re becsülte a pénzt. Az nagyon sok pénz volt akkoriban, még egy házat is lehetett volna venni érte.
Pali bácsi nem mozdult meg, de agyában annál inkább cikáztak a gondolatok. Még meg is sajnálta a rablót, de mivel ilyesmiben még nem volt része annakelo˝tte, nem tudta mihez kezdjen, csak állt megdermedten, tanácstalanul.
- Adok neki száz pengo˝t abból, ami a fiókban van, - gondolta - körülbelül ennyit kerestem az utolsó hónapban. Van kertünk és majdcsak megélünk valahogyan a családdal.
A pénz másik részét már odaígérte a sörgyárnak, ahonnan a sört rendelte, ami lehet, még elég sem lesz kiegyenlíteni a tartozást.
- Látom, hogy pénzre van szükséged, koma. Hát, adhatok neked száz pengo˝t, ennyi az enyém. A többiért jönnek holnap, be kell fizetnem a gyárnak! Jó sörük van, ugye? Abból ittál te is! - szólalt meg végül hangosan, miközben még maga is elcsodálkozott azon, hogy így megeredt a nyelve, hogy még alkudozni is rákezdett.
De a rabló nem lágyult el, félbeszakította:
- Kezeket fel! És csináld, amit mondtam, ha kedves az életed!
- De a száz pengo˝t odaadom neked, nem érted!? Adományként. Le is írom becsületszavamra, hogy neked adtam, ha akarod.
- Ne pofázz, kezeket fel! Egy szót se tovább! - válaszolta gépiesen.
- Tegyél minden pénzt a fiókból, ide ebbe a zacskóba!
Nem mutatta ki ugyan, de a szíve azért kicsit megenyhült, amikor meghallotta, hogy kaphat száz pengo˝t, s még csendo˝rök sem erednek a nyomába. Ezt érezni is lehetett rajta. Még egy rablónak sem könnyu˝ megölni saját jótevo˝jét.
- Hogyan? - kiáltott fel truccosan Pista bácsi és már nem volt olyan szívélyes a rablóval. Magában pedig azt gondolta, talán bizony bolond ez az ember, hogy lehetetlent követel to˝le.
A rabló is, amikor felmérte a helyzetet, haragudni kezdett magára, hogy lehetetlent kíván.
- Kezeket le! - parancsolta most elrestellve magát, s hogy takargassa saját melléfogását, Pali bácsit kezdte okolni.
- Hát, valóban olyan buták itt a palócok, mint mondják?- Nesze itt van száz pengo˝ és menj békével. Ha én adom szabad akarattal, akkor senki sem fog üldözni majd, nem kell félni. Egy hónapig biztos elég lesz mindenre még finom sörre is.
- Te tinó buta paraszt! Ha elveszted az életed, akkor mit fogsz majd csinálni az összes pénzeddel, gondolkozz csak egy picit!? - mit szól majd a családod, ha meghalsz?
- Csak száz pengo˝t adhatok pajtás - mondta higgadtan a Pali bácsi, mert észrevette, hogy lehet vele vitázni is, és ez növelte kissé a fölényét - a többi nem az enyém? Tessék itt van száz forint ez a tiéd lehet most, becsületemre mondom.
A Pali bácsi sokszor vitázott már ezelo˝tt a kocsmában még az ittas emberekkel is akik elvoltak keseredve valamiért. Rábeszélni o˝ket, hogy nyugodjanak meg, azt jól tudta hogyan kell csinálni, de azok palócok voltak és hamar lecsendesedtek, de ez? Egyszeru˝en békecsináló volt Pali bácsi, ha kiütött ott valami balhé, ami ugye nem volt ritkaság a szorgos palócföldön sem. Legtöbbször szerelmi ügyek.

De a palócok azonban nagyra értékelték a becsületet akkoriban. Amit ígértek és kezet fogtak rá az úgy is volt. Nem kellett semmilyen írásos nyavalya mindenre két tanúval aláírva - ilyen cifraságot el sem hittek volna, hogy létezik, hacsak nem a pestiek találták ki. De honnan tudja ezt ez a rabló, O˝ nem volt palócföldi, ami észreveheto˝ volt a tájszólásán. Akkoriban váltakozott a tájszólás még faluról falura is, mint a népviselet, de ezt a tájszólást nem ismerte fel Pali bácsi sem, mert... de hagyjuk ezt most. Csak hírbo˝l halotta hogy furcsán buta emberek laknak itt a palócföldön, hiszékenyek, mint a liba és hisznek a babonában. Hogy honnan származott azt én sem tudom.

A rabló, ha nem más, akkor kicsinyesen ugyan de rafinált volt. A buta rablók élete nagyon rövid gondolta és ezt már megtanulta jól a börtönben. Nem is olyan buta ez a paraszt - gondolta, de nem bízott meg a Pali bácsi szavaiban. Majd mégis üldözo˝be vehetik, kutyákkal, mint ezelo˝tt és mivel szaladni már nem bír annyira. Megeshet, hogy elkapják.
Szó, ami szó, de mennyit ér a szó, mint ígéret egy rablóhoz? De ha a Pali bácsi saját maga rakja be a pénzt a zacskójába? Gondolta - akkor azt mondhatja, hogy O˝, a buta palóc, saját maga rakta bele. Így nem lehet szó rablásról, nem? Azért hogy megijedt a fegyverto˝l az, az Ö dolga, gondolta a rabló erro˝l O˝ nem tehet.
Azért rakta bele a pénzt, mert gyáva volt. Hiszen a fegyveremben nincs töltelék sem, mito˝l kellene itt úgy megijedni? Tehát még egyszer ráparancsolt:
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!