Szemtelen volt Krisztus?

Mert képmutatóknak nevezte a farizeusokat?

Sokan példát is vehetnének a farizeusoktól. Ők ugyanis nagyon azon igyekeztek hogy az élet és az eszme egy egységet jelentsen a valóságban. Markánsan kifejezve nem bort ittak és vizet prédikáltak. A képmutatás kifejezett ellenségei voltak. Nagy sértésnek vették tehát amikor Jézus képmutatással vádolta őket. A képmutatás ugyanis szerintük is nagy bünnek számított. - De hogyan érteni ezt?

Jézus ideje egy paradigmaváltás ideje volt. Megjósolt, jól megfogható, ellenörizhetö és megbízható történések mutatták ezt. A megváltót várták és megjelent elöttük. De a farizeusok ezt nem ismerték el sőt....

Az új idő – egy paradigmaváltás - más gondolkodást is követelt. A régi vallásba elmerülni amikor az idő a messiás elfogadását követelte képmutatássá vált. Az Isten elfogadott szolgái a Krisztus követői lettek. Tehát hiábavaló lett a régi vallásosságot úgy bemutatni és gyakorolni, mintha misem történt volna azaz mintha még mindég érvényes lenne a régi vallásgyakorlat. Tehát a farizeusok igyekezete mint mindég érvényes/legális Isten egyedüli szolgái, csak mint olyanok eljátszása volt lehetséges. Ezt nevezte Jézus pontosan – mint tényállást, nem gúnyosan - képmutatásnak.

Az eredeti szöveg szerint a képmutatás szinézkedést is jelent (hypokrites). Tehát azt játszották a farizeusok ami már nem volt valóság. Ugyanis akkor egy új vallási korszak kezdődött, az új szövetség időszaka.

netkobzos