Feltöltve: 2015-04-20 09:11:04
Megtekintve: 1525
Az idők végén
Bánatában falnak fordult az Úr.
Kis párnáját feje alá gyűrte.
Szemérmesen födte a kék azúr,
Láng volt az arca, láng volt a könnye.
Úgy zokogott akár egy kisgyerek.
A bánat sóhajtva ágyára ült.
Kis szívében óriás rettenet
- Anya! - sírta. - Nem sikerült...
Kis párnáját feje alá gyűrte.
Szemérmesen födte a kék azúr,
Láng volt az arca, láng volt a könnye.
Úgy zokogott akár egy kisgyerek.
A bánat sóhajtva ágyára ült.
Kis szívében óriás rettenet
- Anya! - sírta. - Nem sikerült...
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2015-04-28 21:43:29
Torday Teodóra Éva"Isa pur es homu..."
...boldogan tekinte körbe
- mintha nézne tükörbe -
sóhajt: művét befejezte!
...s a szakadt papírra
- mellyel e nagy MŰ után
fenekét törlé a Vén -,
a nyolcadik napon majd
szíveket festegetek én !
Krím, 2014. március 4.
2015-04-23 07:14:35
Remek kis mű a versed ! Nem úgy, mint ..