1

Lovasszán húzza a prémet s a vérszagot.
Kaméleon térdepel a kőjászol elé.
Fenyőág öleli át az istálló ablakot
s bent farkasok vegyülnek a bárányok közé.

Mennyből az angyalt dúdolnak lihegve
s mert most se más, rágják a füvet az őzikék.
Márvány és gyertyaláng s a kígyók sziszegve
indulnak vedelni s utána falni őzfilét.

Szeretni kellene, turbékolja egy gerlepár,
de a boltokban a sáskahad rájuk se hederít.
Bort iszik s vizet szól a majomkirály
s a hegytetőn a patás tapsol és felnyerít.


2

Nyakkendő fojtja el az állott vérszagot
és elsimul a bűn a bájálarcok mögött.
Zsúfolttá lesznek egy napra a templomok
s turisták nézelődnek a jászolok között.

Csendes éjről ábrándoznak az asszonyok
s félrészeg férfiak ártatlanosdit játszanak.
Szerteszét ígérnek fűt, fát s csillagot,
kik holnaptól velünk aztán egy szót se váltanak..

Egy koldus énekel Jézusunk szívéről
s mialatt meghajol ellopják ócska hangszerét.
Szürke városok álmodoznak hófehérről
s hogy kimossa majd az Isten a világ szennyesét.