Hirtelen változik a levegő.
Én vagyok, a hű szeretőd!
Örökké fognám a kezed,
Soha ne engedj el engem!
Apró vita után a szívem szakad szét,
Bús faleveleket sodor elém a szél!
Fakó járdát lépteimmel koptatom,
Egy rideg whiskys üveggel kényelmetlen fotelban roskadóm!
Indulatok tombolnak bennem,
Mért kellet ezt tenned velem!
Egyszer az életben mindenki hibázik,
Általában rendesen bepiázik..
Már tisztában vagyok mit jelentenek részegen ki mondott szavak.
Az életben mindig van egy nehéz szakasz,
Ami nem hoz gyönyörű tavaszt!
Életem végéig féltelek téged,
A feszültség tőled porrá éget,
Kereszt jelképében jelenek meg védve!
Senkinek nem hagyom hogy bántson..
Az összes ilyennek, pusztító haragot tárok!
Néha azt érzem az életem túlságosan monoton,
Bús fejjel merengek a vonaton..
Elmegyek, messze előre törni,
De nem fogok a hátam mögé köpni..
Sok ember megdöbben a jelenlétemen,
Annál is többen végig jönnek a lépteimen!