Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Det
Alkotások száma: 12
Regisztrált: 2012-08-15
Belépett: 2013-10-29
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Versek (6)
Képgaléria
-Festmények (6)
Feltöltve: 2012-10-20 07:34:09
Megtekintve: 1736
Ott (sötétben)
Ott hagynám az elszórt pontokat.
Ott hagynám, mert minden belefér.
Ott hagynám, hogy elszórhasd rajta.
A te szíved diktál, s mi még idefér.
Ott hagynám, hogy elhagyhassam újra.
Mit kitépett belőlem az idő.
Nagyon sötét mondtad mókázva újra.
Ne nézz vissza és meg sose értsd!

Egy sziklán lógtam fejjel lefele.
Kezünk oly egyszerűen odaszegezve.
Képtelen üzenet, de ott hagynám.
Arcomon csurgott a könny, a vér.
Oly sötét az a bordó egén.
Ma újra könnyezem, mert akarom!
Fejem mellett a te sebzett arcod.
Kapaszkodsz csak eltörött bordámba.
Bal kezeden lüktetnek az erek. Kiszakad!
Ott hagynám, a szó itt ragadt.
Amikor nő a zaj kiesik..

Beesett, jobb kéz képpé vált csupán.
Tenyeremben a te tenyered.
Ujjaim kulcsolja szorosan a tied.
Hátadon csak rajzolt feszület.
Ölelkező rím a húsomba vágva.
A hátamat hasítja szét megint.
Egy szikla éke fúródik a múltba.
Két kézzel emelném néha fel az égre,
de mégis az elme játékából darab.
Ó bár ne fájna, de korhadt vagyok!
A szél csak emlék nélkül itt hagyott.

Hiányzik egy elveszett képdarab
Őrülten hiányzik az ?A Nap?.
Ott hagyom az elszórt pontokat.
Ott hagyom, mert minden belefér.
Ott hagyom, hogy elszórhasd rajta.
A te szíved diktál, s mi még idefér.
Ott hagynám, hogy elhagyhassam újra
Mit kitépett belőlem az idő,
hogy érted indulhassak útra??..
Ne nézz vissza kérlek, meg sose érts!
.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2012-10-24 22:50:23
De vagyok, és örülök, hogy Te is ! :) ..ma sokáig beszélgettünk az én drága barátommal a költészetről..most nem ír verseket, tanul..én, ahol csak tudom, hozom a Hitoktatás című versét..abban minden benne van, ami az élethez köthet minket..
Det
2012-10-24 07:46:28
Bigi..köszönöm! Érdekes, ha Te nem vagy sosem maradok egy oldalon sem.Köszönöm neked újra és újra, hirtelen lepergett a múlt... az összes...
Det
2012-10-24 07:43:19
Kedves Miklós köszönöm...egyszer azt gondoltam meg kell festenem ezt a képet...még élek.. és eljön a nap, hogy felnövök, hogy valóban megfessem...ha már elszavalva talán többet is mond, mint egy festményben..
2012-10-23 18:29:34
Fájdalmas ez, Det, annyira fájó..még az olvasónak is..mennyire fájhat annak, akié ez a fájdalom..
2012-10-20 18:49:11
Nagy fájdalom szól, olykor kiált a versből, költői képeiből. Jó ötlet az elszórt pontok többszöri említése, ilyen pontokból áll össze, és velük tűnik el, semmisül meg folyamatosan a világ, - érzelmeink világa is.