Az élet pillanatnak hosszú,
pillanat életnek rövid,
de pillanat megértést hozhat,
ha eléd önti gyöngyeit.

A pillanat, mikor megértett,
mikor szépségét értheted,
érted: szépségben fájdalom van,
amely a lélekig vezet,

ezért szegény, s gazdag a költő,
pillanat könnycsepp sír, s nevet,
s rút-szép Janus arc gyönyörűség
kínozza meg a szíveket.

A költőben sok pillanat van,
s e pillanatoktól szegény,
s gazdag gyönyörű fájdalomtól,
mely át-át villan életén.

A pillanatok összegyűlnek,
s a költő már előbb halott,
mint az, aki józanság lázban
csak érdekére hallgatott.

Költő mindig haldokló isten,
és egén Csillag csókja fent,
átlát hamis isten-csodákon,
mit érdek-pillanat teremt,

s gyűlöli ki józanság-lázban
önhasznára úgy hallgatott:
eladott ember, hazát, Földet,
Keresztet, s Szépség-csillagot.

A költőt mindig elfelejtik,
s szívén csillagcsók fénye fáj,

de halni megértőbb halállal, -
lehet-e ennél szebb halál?!

(2020)

Illusztráció: Pixabay.