Felvillannak, mint bölcs bagolyszemek,
Biztató-sárga téli ablakok.
A lágy sötétbe olvadó fehéren
Szétcsorgó fényük szelíden ragyog.

Kék füstöt fú a háztetők felett
A szél. Fekete tusrajzok a fák —
Elmaradnak a hallgatag hegyek,
S én fütyörészve ballagok tovább,

Mivel tudom — elvetett álmaim.
Hó paplan alatt szunnyadó szavak.
Ha új tavasz jő, mint a friss vetés,
Győzelmes zölden majd kihajtanak!

(1959)

Illusztráció: Pixabay.