Ugrál énekes lányka,
haszonleső butácska,
hatalom kis nyalisa,
pénzt tömnek bugyijába,

s aki külsőre úr volt,
most betyár, fején vajjal,
s tegnapját már leköpte,
s bankót falni de nyargal!

Más hirdeti: magyar, de
markában hamis kártya…
(s legbelül talán érzi
mit ér ily magyarsága?).

Bár Kölcsey plakáton,
s a Himnusz, persze, himnusz,
de e tabu-dal szintén
magával mennyi kínt húz!

Becsületnek nincs út már,
ez zsákutcák világa,
s a hamis Keresztfáknál
gonoszság vigyorgása,

és lopnak, lopnak, lopnak,
míg másnál bú kopogtat,
és egyre többen vannak
e tájon meglopottak.

Talán hiszed: ez nemzet?
Talán neveznéd – népnek?
Ó, én másnak nevezném:
magyarság szégyenének,

s a Lélek szégyenének,
mert szégyen, szégyen, szégyen,
hogy már az egész ország
a tolvajok kezében,

s igen, neked is szól ez,
félre szavazó szolga, -
magad ellen szavaztál,
s egy erkölcsi mocsokra!

Ideje: térj magadhoz,
arra hallgass, ki látja:
kit másnak hittél, nem más,
mint Tolvajok Királya!

(2019)

Illusztráció: Pixabay.