melegedő kerek napokon körbejártak a kíváncsi szemű madarak
amíg lehetett
és hatalmas fészkekké váltak a fák
a levelekről a fűre pöckölte a hernyókat a szél
kibomlott a hatalmas ejtőernyők selyme
ellebegett egy évszak fent a kékben
és elefántcsontszínű csészékből ittuk a teát
az a hatalmas kert maga volt az örök meglepetés
csak vitatkoztunk fakardos vitézek
csak vitatkoztunk Spártát nem szerettük
s az ismeretlen szabadságra vágytunk
athéni szívvel tizennyolc évesen
míg odalent a pitypang volt a lámpa
a botorkáló hangyáknak alattunk
a csillagfényes erdők elsiettek

ittuk a teát vége volt a nyárnak

menekültek a feketerigók

(1960-as évek)

Illusztráció: Pixabay.