Feltöltve: 2019-05-15 16:42:04
Megtekintve: 1402
Lehetne-e teljesen tisztességes választás egy polgári demokráciában? Milyen irányvonalra célszerű szavazniuk a hazájukat szerető embereknek?
Erre a címben feltett két kérdésre a legtöbb ember könnyen tudna felelni, ha becsületesen elgondolkozna előtte a válaszokon. Baj csak legtöbbször akkor van a válasszal, ha valaki 1.) nem gondolkozik valami okból (tudatlansága olyan nagy, vagy fél a gondolkodástól, a történelem azt mutatja: sokszor jogosan, - de a nem gondolkodás sem veszélytelen, nagyobb bajt hozhat rá, mint a gondolkodás, tanú rá egy történelmi folyórészlet is, a Don-kanyar, http://mek.niif.hu/03200/03222/html/21.htm), vagy
2.) nem gondolkodik becsületesen, mert érdeke a becsülettel össze nem egyeztethető magatartás, utóbbiakból kerülnek ki a nagy népbutítók, meg a kis sunyi mellébeszélők, a nagy és kis közpénz tolvajok, szerezgető emberkék és más hitványak vagy hitványkák, közöttük a múlt állatiasan embertelenjei is, akikről érdek-okokból ma nem nagyon akarnak tudni Magyarországon, meg a világ sok más helyén sem.
Nos, hadd vegyem mások helyett a bátorságot, és hadd válaszoljak a fenti kérdések közül az elsőre: - NEM!
Egy polgári demokráciában (kapitalista, vagyis tőkés társadalmi rendben) nem lehet teljesen tisztességes választás, mert a DEMOKRÁCIA (népuralom) nem valósulhat meg teljesen a polgári rend keretei között, sőt, még hiányosan sem valósulhat meg, ha az uralkodó (tőkés) osztály érdekeit jelentősen sérti (https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=565735917257079&id=100014620267716). Ez abból következik, hogy minden eddigi társadalmi rend diktatúra, csak az a kérdés, hogy a diktatúra kiknek a diktatúrája, kik ellen, miért, és hogyan valósul meg. A szocialista társadalmi rend Magyarországon erkölcsileg sokkal magasabb szinten volt, mint az, ami 1989 után polgári társadalmi rendként megvalósult, sokak tapasztalata ez, sok dokumentum alátámasztja, én is írtam erről (Nem volt nehéz, https://www.poet.hu/vers/126622).
A történelemben még sohasem lehetett teljesen tisztességes választás, ez Magyarországra is érvényes. A polgári demokráciában sem. Az Osztrák-Magyar Monarchia Magyarországában mint lehetett volna? Egy olyan magyar hegemóniát megvalósító diktátor idején, mint Tisza István volt? Milyen volt akkor egy parlamenti választás? Mikszáth Kálmán, aki nem csak nagy író volt, hanem parlamenti képviselő is, leírta (http://mek.niif.hu/00900/00955/00955.htm). Vagy a Horthy-korszakban? No és 1945 után, a koalíciós időkben, mindent be kellett vetni, hogy Magyarországon ne a polgári demokratikus társadalmi rend felé menjenek egy idő után a szavazatok a parlamenti választások idején, annak ellenére, hogy a második világháborúban, a Horthy-korszakban, bűn volt bűnök hátán, embertelenség ölelgetett embertelenséget a „Szeretet nevében” (milyen szeretet volt ez?), és a dolgozó osztályokat (különösen a munkásokat és szegényparasztokat) kegyetlenül elnyomta a hatalom. Utóbbinak tengernyi irodalma, dokumentuma van!
A választások a polgári demokráciákban több ok miatt sem lehetnek teljesen tisztességesek, már csak azért sem, mert nem csak a „szabad választás” tartozik a „polgári demokráciához”, hanem sok minden más is, amivel a dolgozó rétegek, osztályok nem rendelkeznek eléggé, ilyen a pénz. A közpénz is, de meg a dolgozók „kizsákmányolásából” szerzett, a polgári társadalomban eleve törvényes magánpénz is ilyen, mert azzal, hogy Marx meghalt, az „értéktöbblet elsajátítása” nem halhatott ki, hiszen akkor a polgári társadalmi rend nem volna polgári (kapitalista, tőkés).
A polgári demokráciák között azonban különbség van, ami több okra vezethető vissza. Egyik ok, hogy a polgári demokráciákon belül (természetesen nem csak Magyarországon!) van egy „baloldali, liberális vonal”, amelyik értelmesebb, inkább a haladást szolgálja, a polgári rend korlátai között ugyan, és jobban híve a szabadságjogoknak, „jogállamibb” (nem jogállami, az már ferdítés!), mint a másik vonal, a konzervatív, nacionalista, haladásellenes, „reakciós”.
Magyarország történelmi hagyományai azonban a „baloldali, liberális”, némileg demokratikus erőket illetően gyengébbek, mint a haladásellenes erőké, amelyeket az igen jól szervezett, és haladásellenes egyházak a múltban is nagyon támogattak (gondoljunk a Horthy-korszak akár legembertelenebb tetteire, a keresztény képviselők is megszavazták a zsidótörvényeket), és sok-sok ember hitre épülő, jól kihasználható tudatlansága mindig félelmetes volt (most is az, napjainkban!). A becsületes magyarságnak éppen ezért célszerűbb a „kisebbik rosszra”, a ma érvényesülő „baloldali”, „liberális” pártokra szavazniuk, ezt a magyarországi 2014. évi parlamenti választások előtt megindokoltam (Melyik ördögöt válasszuk? - http://polusonline.blogspot.com/2014/04/lelkes-miklos-melyik-ordogot-valasszuk.html).
Egy értelmesebb, érdekegyeztetőbb, a szabadságjogokat inkább őrző, tisztességesebb polgári társadalom (ha az Édent nem is hozhatná el) a jelen körülmények között inkább érdeke a magyarságnak és Magyarországnak, mint fenntartani ezt a mostani nacionalista, jobboldali, a kereszténység jelszavaival fellépő, de ténylegesen a kereszténység eszméjével ellentétesen cselekvő, Magyarországot az erkölcsi züllésbe taszítani segítő FIDESZ-KDNP kormányt.
Mit jelentene egy valóban tisztességes (vagy azt legalábbis megközelítő) parlamenti képviselőválasztás?
Formailag (lebonyolítását illetően) milyen egy tisztességes választás?
Egy választás - lebonyolítását illetően - akkor tisztességes vagy legalábbis közelíti meg a tisztességest, ha
1.) nem történik a választási kampányban a választók nyilvánvaló, csalás értékű félrevezetése,
2.) a kormányhatalom nem alkalmaz törvénnyel szentesített választási trükköket a saját érdekében,
3.) a választási csalásokra utaló, gyanús eseteket a hatalom becsületesen kivizsgáltatja,
4.) az országos választási bizottságban minden parlamenti párt egyformán képviselt (mert egy parlamenti választás nem a múltnak szól, hanem a jövőnek),
5.) a választás tartalmát, célját is tekintetbe veszik a szavazatoknál, mert - az önkormányzati választásokkal ellentétben - a parlamenti képviselőválasztásnál a megválasztott személy nem a választási földrajzi terület népességét képviseli, hanem az országot, így utóbbi esetben minden leadott szavazatnak egyet kellene érnie és nem lehetne "elvesztett" szavazat,
6.) a választási eredmények ellenőrzése minden oldalról biztosított (pl. a 2018. évi magyarországi parlamenti képviselőválasztásnál történt országos "informatikai balesetnél" melyik "pártoldal" holdudvarába tartozó cég emberei voltak ott?).
Az 1989-es magyarországi rendszerváltás után természetesen nem a „szabadság” jött, hanem az ország erkölcsi állapota gyorsan romlott, a „privatizáció” időszaka tele volt botrányokkal, csalásokkal. A népbutítás is hihetetlenül nagy volt, a pártok összevissza hazudoztak az előző társadalmi rendről (a Kádár-korszakról), ez természetes volt ugyan, mert az 1989-es magyarországi rendszerváltás egy nemzetközi méretű ellenforradalom része volt, de elítélendő. Ez megérthető az alábbi írásból is: ALAPVETŐ FOGALMAK (1), - „DEMOKRÁCIA”, igazság és hazugság (https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=565735917257079&id=100014620267716). A „Nyugati kirakat” azonban ekkor még látszólag épségben volt, és a tömegek (Magyarországon is) hittek egy nagy gazdasági fellendülésben. A polgári demokrácia társadalmi rendjét azonban, mint a 20. század történelméből is jól látható, időnként nemzetközi gazdasági világválságok érik el. Ez a kétezres évek derekán bekövetkezett a világban, és a gazdaságtól várt eredmények nem elmaradtak (http://szempontom.blogspot.com/2012/05/lelkes-miklos-valsag-nemeth-dezsonek.html). Nem csak elmaradtak ezek az eredmények, hanem a Kádár-korszakhoz képest is fokról fokra rosszabb gazdasági helyzetbe, alacsonyabb életszínvonalra került a lakosság jelentős része, megindult az elszegényedés, sőt, megszaporodott a hajléktalanok száma (http://www.kislant.hu/vers/lelkes-miklos/hajlektalanok-nemeth-dezsnek.html), míg a társadalom másik pólusán egy szűkebb réteg, nagyobbrészt erkölcstelen módon, gátlástalanul meggazdagodott.
A polgári liberális („baloldali”) pártok (minden parlamenti párt 1989 után polgári párt volt, még ha megtévesztésként másnak is nevezte magát) fokozatosan háttérbe szorultak, vesztettek a kezdeti sikerekből. Utóbbinak több oka volt, de alapvető okai között szerepel az, hogy a „haladásellenes” történelmi hagyományok Magyarországon erősebbek voltak a „demokratikus” hagyományoknál. Még így is (érthetősége mellett) némileg meglepő volt számomra, hogy a „történelmi egyházak” vezetői mennyire „eladták magukat”, és mai napig olyan társadalmi vonalat támogatnak (FIDESZ-KDNP), amely nacionalista jelszavak, a Hazáról való szónoklás mellett nemzetellenes, és a „keresztény kultúra védelmét” úgy harsogtatja, hogy tevékenysége közben a kereszténység eszméjével merőben ellentétes (mármint a kereszténység eszméjével (https://www.poet.hu/vers/106739) ugyan ellentétes, de az egyházak Horthy-korszakbeli tevékenységével nagyon is összhangban van!).
2014-ben a magyarországi parlamenti választások előtt írtam – nyilvánosan – arról, hogy miért célszerű a magyarságnak inkább a „baloldali, liberális” irányvonalra szavazniuk, amelyik – kénytelen is! – a civil jogokat, a szabadságjogokat, a jogállamiságot inkább tiszteletben tartani, de valamennyire a szociális jogokat is, mint a Horthy-korszak embertelen vonásait őrző nacionalista, „jobboldali”, az egyházak által is támogatott népbutító vonal, ezt meg is indokoltam (Melyik ördögöt válasszuk? - http://polusonline.blogspot.com/2014/04/lelkes-miklos-melyik-ordogot-valasszuk.html). A 2014. évi magyarországi parlamenti választáskor a határon túli honpolgárságot kapott magyarok 95 %-a (!) a FIDESZ-KDNP kormányra szavazott, ami törvényes volt ugyan, de erkölcsileg erősen kifogásolható, hiszen egy másik országban élő magyar, aki ott fizet adót, és egy magyarországi választás döntésének terheit nem érezheti közvetlenül, miért szólhat bele egy magyarországi választásba? Nyilván, ezt a döntést a FIDESZ-KDNP azért hozta a parlamentben, hogy megossza a magyar nemzetet, és így uralmát e döntés is segítse („Oszd meg, és uralkodj! – már a rómaiaknak is gyakran alkalmazott taktikája volt).
A 2018. évi magyarországi parlamenti választásnál, a hírek szerint, nagyon sok visszásság, erkölcsileg el nem fogadható dolog történhetett. Már a választás előtt kimutattam, hogy a FIDESZ-KDNP kormány migráns-ügyben tartott „nemzeti kormánykonzultációi”, az alkalmazott módszert illetően is, csalást jelentenek (ld. fentebb 1. a „választók nyilvánvaló, csalás értékű félrevezetése”), de egyébként az országos választási bizottság központi komputere a nyilvántartott adatokkal a választás napján „hosszabb időre elromlott”, és a mai napig nem találtam leírást arról, hogy valójában mi történt az „informatikai baleset” idején, melyik párt „holdudvarába” tartozó cég javította ki a központi komputert, ami bőséges lehetőséget adhatott akár csalásra is (egyébként az igazsághoz tartozik, hogy a „baloldali”, „liberális” kormányellenzék sem nagyon izgatta magát ezekben az ügyekben, Legális kormány, illegális kormány - https://www.facebook.com/photo.php?fbid=468016007029071&set=a.111397106024298&type=3&theater).
1989 óta nem vagyok tagja semmilyen pártnak vagy politika szervezetnek, mozgalomnak. A mostani kormányellenzék pártjai polgári pártok, azokkal a korlátokkal, amelyeket a polgári demokratikus (kapitalista) társadalmi rend megenged számukra. Annak, aki szereti hazáját, és nem a FIDESZ-KDNP kormány által megvesztegetett ember, vagy nem annyira tudatlan, hogy képtelen felfogni hazája érdekét, amely egyébként, hosszabb távon már minden magyar érdeke, a „baloldali”, „liberális” kormányellenzékre szavazzon, ezt tanácsolom. A FIDESZ-KDNP teljesen tönkretette Magyarországot, és a népbutítás különböző módszereit alkalmazza, becstelenül, ilyen az is, amikor egy kérdéskörből, pl. az Európába menekültek ügyéből, egy elemet (a biztonságit) kiragad, azt is elferdítetten, ahelyett, hogy az egész kérdéskörre kitérne (Menekültek, Európa, Magyarország, nacionalizmus, - egy kérdéskör főbb részei (Refugee, Europe, Hungary, nationalism, - fundamental issues) - https://www.facebook.com/photo.php?fbid=484151602082178&set=a.111397106024298&type=3&theater).
A FIDESZ-KDNP kormány „hazafiaskodásával” a polgári kormányellenzéknek bátrabban kellene szembenéznie (ALAPVETŐ FOGALMAK (2) – HAZA – igazság és hazugság - https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=580322272465110&id=100014620267716), hasonlóképpen azt is gyakrabban és értelmesebben elmagyaráznia: a FIDESZ-KDNP kormány „kereszténység-propagandájához” a kereszténységnek, mint eszmének, nincs köze, Isten nem lehet emberellenes, és a kereszténység eszméjét jót akaróan Ferenc pápa és hívei képviselik a világban. Utóbbi ügyben egyébként a magyar történelmi egyházak vezetői is nagyon elszégyellhetnék magukat, - ha az igazi kereszténységet képviselnék, akkor Ferenc pápa mellett állnának ki.
Bármi lesz is az európai EP választás, majd a 2019. évi magyarországi önkormányzati választás végeredménye, egy biztos: a világban, és azon belül Európában, valamint Magyarországon is, a haladás és a haladásellenes erők közötti küzdelem nem fog véget érni, megy tovább. Ha a nacionalizmus hívei kerekednek felül (és a hírekből teljesen nem lehet látni, a sok komédiázásból, és tragikomédiázásból, hogy mi jön majd), akkor egy igen kiterjedt háború, akár egy harmadik világháború is bekövetkezhet (https://www.facebook.com/photo.php?fbid=626676627829674&set=a.111397106024298&type=3&theater). Utóbbi elhárításához mindent meg kellene tennie az értelmes, becsületes, békeszerető embereknek.
No és megérteniük, Magyarországon is, hogy a polgári demokráciában, bár nagyon fontosak a parlamenti választások, nagy balgaság mindent csak azoktól várni. Hitlerre, bár végül nem parlamentáris úton jutott hatalomra, eleinte igen sokan szavaztak Németországban. Amikor egy nemzetközi gazdasági válság miatt a polgári demokrácia (kapitalizmus) diktatúrájának „demokratikus” eszközökkel való kezelése meggyengül, az addig is meglevő diktatúra erősödik (A fasizmus felé - http://www.artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=46377).
Tiltakozásokra szükség van, de ezek értelmesen, a tüntetésekkel együtt, csak részét képezhetik egy átfogóbb stratégiának, amely a polgári demokratikus társadalmi rend keretein belül egy tisztességesebb országhoz vezethet. Ennek főbb részei: 1.) a polgári ellenzék közös programja, 2.) az ellenzéki pártok összefogása (az eddigi kudarcok egyik legfontosabb oka ennek hiánya volt), 3.) a tömegekre való hatásnak, a felvilágosításnak a magyar társadalom valódi szerkezetén kell alapulnia a jelent illetően, 4.) számításba kell venni az ország kedvezőtlen múltbeli örökségeit is (így a nacionalizmust, elmagyarázni nemzetellenességét, és hogy mit kíván a hazafiság), 5.) számba kellene venni és a jelenhez igazítani azokat a múltbeli örökségeket, amelyek a polgári rendben (a Horthy-korszakban is) ott vannak (szakszervezetekben folyó érdekképviseleti munka, múltbeli sztrájkok, a szociáldemokrata tapasztalatok és mások), 6.) a jobboldali kormány és pártjainak (FIDESZ-KDNP) kritikája legyen bátrabb, tárgyilagos, de sokkal élesebb, érthetőbben megfogalmazott, 7.) a tisztességesebb Magyarországért folyó küzdelemben sokkal jobban fel kellene használni a művészeteket, a tömeghatás érdekében (pl. új dalok és ezek terjesztése), 8.) ahol mód van rá, erősíteni a kapcsolatokat nem csak az Európai Unióval, hanem minden olyan erővel a világban, amelyik megnyerhető a becsületesebb, emberségesebb Magyarországért és magyarságért megindult küzdelemnek, 9.) a polgári ellenzék pártjainak az összefogás keretében közösen is kellene szervező munkát folytatniuk, 10.) a polgári ellenzék parlamenti pártjainak saját hibáikból is tanulniuk kellene, hiszen mind a mai napig ők sem vették eléggé figyelembe az emberek véleményét (már az összefogás hiánya vagy hiányosságai is erre mutatnak), jóllehet ezt most nem kellene kihangsúlyozni (a kiömlött tejbe kár belesírni, tartja a mondás, de azért nem mindegy, hogy miért ömlött ki a tej). Meg kell szüntetni azt is, hogy, ha valaki konkrét javaslatokat tesz (mint tettem én is például az ellenzék budapesti főpolgármester jelölti előválasztási tervére), akkor az ne kapjon visszhangot, visszajelzést.
Minden népnek, legyen az akár amerikai, akár angol, akár magyar sok múltbeli „bűne” van, amelyekre, éppúgy, mint az érdemekre, tárgyilagosan kellene tekinteni (Tűnődés a magyarságról - https://www.poet.hu/vers/195015).
Ez a tárgyilagosság a mai polgári világrendben nem várható ugyan el, de ez az igazság, és az viszont már, ha embertelenségeket is dicsfénybe von a hatalom, elítélendő, az már erkölcsileg bűnt jelent, akkor is, ha jogilag a törvény nem bünteti (HORTHY, 1989 - https://www.facebook.com/photo.php?fbid=604881696675834&set=a.111397106024298&type=3&theater).
A helyzet Magyarországon erkölcsileg és, a magyarság többségét érintően, gazdaságilag is igen rossz. Komolyabb felháborodást az utóbbi időszakban csak a „rabszolgatörvény” hozott (A rendszerváltástól (1989) a „rabszolgatörvényig” (2018) - https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=542265882937416&id=100014620267716.) Nagy a gyávaság, meglapulás, mellébeszélés, közöny, - ezek egyetlen népnél sem szép tulajdonságok.
Ha a FIDESZ-KDNP kormány uralmon marad, az ország többsége (mintegy négyötöde) még súlyosabb helyzetbe fog kerülni. Különösen akkor, ha a polgári társadalmi rend nemzetközi gazdasági válsága sem enyhül.
(2019)
Illusztráció: Pixabay.
2.) nem gondolkodik becsületesen, mert érdeke a becsülettel össze nem egyeztethető magatartás, utóbbiakból kerülnek ki a nagy népbutítók, meg a kis sunyi mellébeszélők, a nagy és kis közpénz tolvajok, szerezgető emberkék és más hitványak vagy hitványkák, közöttük a múlt állatiasan embertelenjei is, akikről érdek-okokból ma nem nagyon akarnak tudni Magyarországon, meg a világ sok más helyén sem.
Nos, hadd vegyem mások helyett a bátorságot, és hadd válaszoljak a fenti kérdések közül az elsőre: - NEM!
Egy polgári demokráciában (kapitalista, vagyis tőkés társadalmi rendben) nem lehet teljesen tisztességes választás, mert a DEMOKRÁCIA (népuralom) nem valósulhat meg teljesen a polgári rend keretei között, sőt, még hiányosan sem valósulhat meg, ha az uralkodó (tőkés) osztály érdekeit jelentősen sérti (https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=565735917257079&id=100014620267716). Ez abból következik, hogy minden eddigi társadalmi rend diktatúra, csak az a kérdés, hogy a diktatúra kiknek a diktatúrája, kik ellen, miért, és hogyan valósul meg. A szocialista társadalmi rend Magyarországon erkölcsileg sokkal magasabb szinten volt, mint az, ami 1989 után polgári társadalmi rendként megvalósult, sokak tapasztalata ez, sok dokumentum alátámasztja, én is írtam erről (Nem volt nehéz, https://www.poet.hu/vers/126622).
A történelemben még sohasem lehetett teljesen tisztességes választás, ez Magyarországra is érvényes. A polgári demokráciában sem. Az Osztrák-Magyar Monarchia Magyarországában mint lehetett volna? Egy olyan magyar hegemóniát megvalósító diktátor idején, mint Tisza István volt? Milyen volt akkor egy parlamenti választás? Mikszáth Kálmán, aki nem csak nagy író volt, hanem parlamenti képviselő is, leírta (http://mek.niif.hu/00900/00955/00955.htm). Vagy a Horthy-korszakban? No és 1945 után, a koalíciós időkben, mindent be kellett vetni, hogy Magyarországon ne a polgári demokratikus társadalmi rend felé menjenek egy idő után a szavazatok a parlamenti választások idején, annak ellenére, hogy a második világháborúban, a Horthy-korszakban, bűn volt bűnök hátán, embertelenség ölelgetett embertelenséget a „Szeretet nevében” (milyen szeretet volt ez?), és a dolgozó osztályokat (különösen a munkásokat és szegényparasztokat) kegyetlenül elnyomta a hatalom. Utóbbinak tengernyi irodalma, dokumentuma van!
A választások a polgári demokráciákban több ok miatt sem lehetnek teljesen tisztességesek, már csak azért sem, mert nem csak a „szabad választás” tartozik a „polgári demokráciához”, hanem sok minden más is, amivel a dolgozó rétegek, osztályok nem rendelkeznek eléggé, ilyen a pénz. A közpénz is, de meg a dolgozók „kizsákmányolásából” szerzett, a polgári társadalomban eleve törvényes magánpénz is ilyen, mert azzal, hogy Marx meghalt, az „értéktöbblet elsajátítása” nem halhatott ki, hiszen akkor a polgári társadalmi rend nem volna polgári (kapitalista, tőkés).
A polgári demokráciák között azonban különbség van, ami több okra vezethető vissza. Egyik ok, hogy a polgári demokráciákon belül (természetesen nem csak Magyarországon!) van egy „baloldali, liberális vonal”, amelyik értelmesebb, inkább a haladást szolgálja, a polgári rend korlátai között ugyan, és jobban híve a szabadságjogoknak, „jogállamibb” (nem jogállami, az már ferdítés!), mint a másik vonal, a konzervatív, nacionalista, haladásellenes, „reakciós”.
Magyarország történelmi hagyományai azonban a „baloldali, liberális”, némileg demokratikus erőket illetően gyengébbek, mint a haladásellenes erőké, amelyeket az igen jól szervezett, és haladásellenes egyházak a múltban is nagyon támogattak (gondoljunk a Horthy-korszak akár legembertelenebb tetteire, a keresztény képviselők is megszavazták a zsidótörvényeket), és sok-sok ember hitre épülő, jól kihasználható tudatlansága mindig félelmetes volt (most is az, napjainkban!). A becsületes magyarságnak éppen ezért célszerűbb a „kisebbik rosszra”, a ma érvényesülő „baloldali”, „liberális” pártokra szavazniuk, ezt a magyarországi 2014. évi parlamenti választások előtt megindokoltam (Melyik ördögöt válasszuk? - http://polusonline.blogspot.com/2014/04/lelkes-miklos-melyik-ordogot-valasszuk.html).
Egy értelmesebb, érdekegyeztetőbb, a szabadságjogokat inkább őrző, tisztességesebb polgári társadalom (ha az Édent nem is hozhatná el) a jelen körülmények között inkább érdeke a magyarságnak és Magyarországnak, mint fenntartani ezt a mostani nacionalista, jobboldali, a kereszténység jelszavaival fellépő, de ténylegesen a kereszténység eszméjével ellentétesen cselekvő, Magyarországot az erkölcsi züllésbe taszítani segítő FIDESZ-KDNP kormányt.
Mit jelentene egy valóban tisztességes (vagy azt legalábbis megközelítő) parlamenti képviselőválasztás?
Formailag (lebonyolítását illetően) milyen egy tisztességes választás?
Egy választás - lebonyolítását illetően - akkor tisztességes vagy legalábbis közelíti meg a tisztességest, ha
1.) nem történik a választási kampányban a választók nyilvánvaló, csalás értékű félrevezetése,
2.) a kormányhatalom nem alkalmaz törvénnyel szentesített választási trükköket a saját érdekében,
3.) a választási csalásokra utaló, gyanús eseteket a hatalom becsületesen kivizsgáltatja,
4.) az országos választási bizottságban minden parlamenti párt egyformán képviselt (mert egy parlamenti választás nem a múltnak szól, hanem a jövőnek),
5.) a választás tartalmát, célját is tekintetbe veszik a szavazatoknál, mert - az önkormányzati választásokkal ellentétben - a parlamenti képviselőválasztásnál a megválasztott személy nem a választási földrajzi terület népességét képviseli, hanem az országot, így utóbbi esetben minden leadott szavazatnak egyet kellene érnie és nem lehetne "elvesztett" szavazat,
6.) a választási eredmények ellenőrzése minden oldalról biztosított (pl. a 2018. évi magyarországi parlamenti képviselőválasztásnál történt országos "informatikai balesetnél" melyik "pártoldal" holdudvarába tartozó cég emberei voltak ott?).
Az 1989-es magyarországi rendszerváltás után természetesen nem a „szabadság” jött, hanem az ország erkölcsi állapota gyorsan romlott, a „privatizáció” időszaka tele volt botrányokkal, csalásokkal. A népbutítás is hihetetlenül nagy volt, a pártok összevissza hazudoztak az előző társadalmi rendről (a Kádár-korszakról), ez természetes volt ugyan, mert az 1989-es magyarországi rendszerváltás egy nemzetközi méretű ellenforradalom része volt, de elítélendő. Ez megérthető az alábbi írásból is: ALAPVETŐ FOGALMAK (1), - „DEMOKRÁCIA”, igazság és hazugság (https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=565735917257079&id=100014620267716). A „Nyugati kirakat” azonban ekkor még látszólag épségben volt, és a tömegek (Magyarországon is) hittek egy nagy gazdasági fellendülésben. A polgári demokrácia társadalmi rendjét azonban, mint a 20. század történelméből is jól látható, időnként nemzetközi gazdasági világválságok érik el. Ez a kétezres évek derekán bekövetkezett a világban, és a gazdaságtól várt eredmények nem elmaradtak (http://szempontom.blogspot.com/2012/05/lelkes-miklos-valsag-nemeth-dezsonek.html). Nem csak elmaradtak ezek az eredmények, hanem a Kádár-korszakhoz képest is fokról fokra rosszabb gazdasági helyzetbe, alacsonyabb életszínvonalra került a lakosság jelentős része, megindult az elszegényedés, sőt, megszaporodott a hajléktalanok száma (http://www.kislant.hu/vers/lelkes-miklos/hajlektalanok-nemeth-dezsnek.html), míg a társadalom másik pólusán egy szűkebb réteg, nagyobbrészt erkölcstelen módon, gátlástalanul meggazdagodott.
A polgári liberális („baloldali”) pártok (minden parlamenti párt 1989 után polgári párt volt, még ha megtévesztésként másnak is nevezte magát) fokozatosan háttérbe szorultak, vesztettek a kezdeti sikerekből. Utóbbinak több oka volt, de alapvető okai között szerepel az, hogy a „haladásellenes” történelmi hagyományok Magyarországon erősebbek voltak a „demokratikus” hagyományoknál. Még így is (érthetősége mellett) némileg meglepő volt számomra, hogy a „történelmi egyházak” vezetői mennyire „eladták magukat”, és mai napig olyan társadalmi vonalat támogatnak (FIDESZ-KDNP), amely nacionalista jelszavak, a Hazáról való szónoklás mellett nemzetellenes, és a „keresztény kultúra védelmét” úgy harsogtatja, hogy tevékenysége közben a kereszténység eszméjével merőben ellentétes (mármint a kereszténység eszméjével (https://www.poet.hu/vers/106739) ugyan ellentétes, de az egyházak Horthy-korszakbeli tevékenységével nagyon is összhangban van!).
2014-ben a magyarországi parlamenti választások előtt írtam – nyilvánosan – arról, hogy miért célszerű a magyarságnak inkább a „baloldali, liberális” irányvonalra szavazniuk, amelyik – kénytelen is! – a civil jogokat, a szabadságjogokat, a jogállamiságot inkább tiszteletben tartani, de valamennyire a szociális jogokat is, mint a Horthy-korszak embertelen vonásait őrző nacionalista, „jobboldali”, az egyházak által is támogatott népbutító vonal, ezt meg is indokoltam (Melyik ördögöt válasszuk? - http://polusonline.blogspot.com/2014/04/lelkes-miklos-melyik-ordogot-valasszuk.html). A 2014. évi magyarországi parlamenti választáskor a határon túli honpolgárságot kapott magyarok 95 %-a (!) a FIDESZ-KDNP kormányra szavazott, ami törvényes volt ugyan, de erkölcsileg erősen kifogásolható, hiszen egy másik országban élő magyar, aki ott fizet adót, és egy magyarországi választás döntésének terheit nem érezheti közvetlenül, miért szólhat bele egy magyarországi választásba? Nyilván, ezt a döntést a FIDESZ-KDNP azért hozta a parlamentben, hogy megossza a magyar nemzetet, és így uralmát e döntés is segítse („Oszd meg, és uralkodj! – már a rómaiaknak is gyakran alkalmazott taktikája volt).
A 2018. évi magyarországi parlamenti választásnál, a hírek szerint, nagyon sok visszásság, erkölcsileg el nem fogadható dolog történhetett. Már a választás előtt kimutattam, hogy a FIDESZ-KDNP kormány migráns-ügyben tartott „nemzeti kormánykonzultációi”, az alkalmazott módszert illetően is, csalást jelentenek (ld. fentebb 1. a „választók nyilvánvaló, csalás értékű félrevezetése”), de egyébként az országos választási bizottság központi komputere a nyilvántartott adatokkal a választás napján „hosszabb időre elromlott”, és a mai napig nem találtam leírást arról, hogy valójában mi történt az „informatikai baleset” idején, melyik párt „holdudvarába” tartozó cég javította ki a központi komputert, ami bőséges lehetőséget adhatott akár csalásra is (egyébként az igazsághoz tartozik, hogy a „baloldali”, „liberális” kormányellenzék sem nagyon izgatta magát ezekben az ügyekben, Legális kormány, illegális kormány - https://www.facebook.com/photo.php?fbid=468016007029071&set=a.111397106024298&type=3&theater).
1989 óta nem vagyok tagja semmilyen pártnak vagy politika szervezetnek, mozgalomnak. A mostani kormányellenzék pártjai polgári pártok, azokkal a korlátokkal, amelyeket a polgári demokratikus (kapitalista) társadalmi rend megenged számukra. Annak, aki szereti hazáját, és nem a FIDESZ-KDNP kormány által megvesztegetett ember, vagy nem annyira tudatlan, hogy képtelen felfogni hazája érdekét, amely egyébként, hosszabb távon már minden magyar érdeke, a „baloldali”, „liberális” kormányellenzékre szavazzon, ezt tanácsolom. A FIDESZ-KDNP teljesen tönkretette Magyarországot, és a népbutítás különböző módszereit alkalmazza, becstelenül, ilyen az is, amikor egy kérdéskörből, pl. az Európába menekültek ügyéből, egy elemet (a biztonságit) kiragad, azt is elferdítetten, ahelyett, hogy az egész kérdéskörre kitérne (Menekültek, Európa, Magyarország, nacionalizmus, - egy kérdéskör főbb részei (Refugee, Europe, Hungary, nationalism, - fundamental issues) - https://www.facebook.com/photo.php?fbid=484151602082178&set=a.111397106024298&type=3&theater).
A FIDESZ-KDNP kormány „hazafiaskodásával” a polgári kormányellenzéknek bátrabban kellene szembenéznie (ALAPVETŐ FOGALMAK (2) – HAZA – igazság és hazugság - https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=580322272465110&id=100014620267716), hasonlóképpen azt is gyakrabban és értelmesebben elmagyaráznia: a FIDESZ-KDNP kormány „kereszténység-propagandájához” a kereszténységnek, mint eszmének, nincs köze, Isten nem lehet emberellenes, és a kereszténység eszméjét jót akaróan Ferenc pápa és hívei képviselik a világban. Utóbbi ügyben egyébként a magyar történelmi egyházak vezetői is nagyon elszégyellhetnék magukat, - ha az igazi kereszténységet képviselnék, akkor Ferenc pápa mellett állnának ki.
Bármi lesz is az európai EP választás, majd a 2019. évi magyarországi önkormányzati választás végeredménye, egy biztos: a világban, és azon belül Európában, valamint Magyarországon is, a haladás és a haladásellenes erők közötti küzdelem nem fog véget érni, megy tovább. Ha a nacionalizmus hívei kerekednek felül (és a hírekből teljesen nem lehet látni, a sok komédiázásból, és tragikomédiázásból, hogy mi jön majd), akkor egy igen kiterjedt háború, akár egy harmadik világháború is bekövetkezhet (https://www.facebook.com/photo.php?fbid=626676627829674&set=a.111397106024298&type=3&theater). Utóbbi elhárításához mindent meg kellene tennie az értelmes, becsületes, békeszerető embereknek.
No és megérteniük, Magyarországon is, hogy a polgári demokráciában, bár nagyon fontosak a parlamenti választások, nagy balgaság mindent csak azoktól várni. Hitlerre, bár végül nem parlamentáris úton jutott hatalomra, eleinte igen sokan szavaztak Németországban. Amikor egy nemzetközi gazdasági válság miatt a polgári demokrácia (kapitalizmus) diktatúrájának „demokratikus” eszközökkel való kezelése meggyengül, az addig is meglevő diktatúra erősödik (A fasizmus felé - http://www.artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=46377).
Tiltakozásokra szükség van, de ezek értelmesen, a tüntetésekkel együtt, csak részét képezhetik egy átfogóbb stratégiának, amely a polgári demokratikus társadalmi rend keretein belül egy tisztességesebb országhoz vezethet. Ennek főbb részei: 1.) a polgári ellenzék közös programja, 2.) az ellenzéki pártok összefogása (az eddigi kudarcok egyik legfontosabb oka ennek hiánya volt), 3.) a tömegekre való hatásnak, a felvilágosításnak a magyar társadalom valódi szerkezetén kell alapulnia a jelent illetően, 4.) számításba kell venni az ország kedvezőtlen múltbeli örökségeit is (így a nacionalizmust, elmagyarázni nemzetellenességét, és hogy mit kíván a hazafiság), 5.) számba kellene venni és a jelenhez igazítani azokat a múltbeli örökségeket, amelyek a polgári rendben (a Horthy-korszakban is) ott vannak (szakszervezetekben folyó érdekképviseleti munka, múltbeli sztrájkok, a szociáldemokrata tapasztalatok és mások), 6.) a jobboldali kormány és pártjainak (FIDESZ-KDNP) kritikája legyen bátrabb, tárgyilagos, de sokkal élesebb, érthetőbben megfogalmazott, 7.) a tisztességesebb Magyarországért folyó küzdelemben sokkal jobban fel kellene használni a művészeteket, a tömeghatás érdekében (pl. új dalok és ezek terjesztése), 8.) ahol mód van rá, erősíteni a kapcsolatokat nem csak az Európai Unióval, hanem minden olyan erővel a világban, amelyik megnyerhető a becsületesebb, emberségesebb Magyarországért és magyarságért megindult küzdelemnek, 9.) a polgári ellenzék pártjainak az összefogás keretében közösen is kellene szervező munkát folytatniuk, 10.) a polgári ellenzék parlamenti pártjainak saját hibáikból is tanulniuk kellene, hiszen mind a mai napig ők sem vették eléggé figyelembe az emberek véleményét (már az összefogás hiánya vagy hiányosságai is erre mutatnak), jóllehet ezt most nem kellene kihangsúlyozni (a kiömlött tejbe kár belesírni, tartja a mondás, de azért nem mindegy, hogy miért ömlött ki a tej). Meg kell szüntetni azt is, hogy, ha valaki konkrét javaslatokat tesz (mint tettem én is például az ellenzék budapesti főpolgármester jelölti előválasztási tervére), akkor az ne kapjon visszhangot, visszajelzést.
Minden népnek, legyen az akár amerikai, akár angol, akár magyar sok múltbeli „bűne” van, amelyekre, éppúgy, mint az érdemekre, tárgyilagosan kellene tekinteni (Tűnődés a magyarságról - https://www.poet.hu/vers/195015).
Ez a tárgyilagosság a mai polgári világrendben nem várható ugyan el, de ez az igazság, és az viszont már, ha embertelenségeket is dicsfénybe von a hatalom, elítélendő, az már erkölcsileg bűnt jelent, akkor is, ha jogilag a törvény nem bünteti (HORTHY, 1989 - https://www.facebook.com/photo.php?fbid=604881696675834&set=a.111397106024298&type=3&theater).
A helyzet Magyarországon erkölcsileg és, a magyarság többségét érintően, gazdaságilag is igen rossz. Komolyabb felháborodást az utóbbi időszakban csak a „rabszolgatörvény” hozott (A rendszerváltástól (1989) a „rabszolgatörvényig” (2018) - https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=542265882937416&id=100014620267716.) Nagy a gyávaság, meglapulás, mellébeszélés, közöny, - ezek egyetlen népnél sem szép tulajdonságok.
Ha a FIDESZ-KDNP kormány uralmon marad, az ország többsége (mintegy négyötöde) még súlyosabb helyzetbe fog kerülni. Különösen akkor, ha a polgári társadalmi rend nemzetközi gazdasági válsága sem enyhül.
(2019)
Illusztráció: Pixabay.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!