Feltöltve: 2019-04-22 10:12:27
Megtekintve: 1403
"Kivonulni lelkünk Egyiptomából"
A címet azért tettem idézőjelbe, mert a facebookon talált anyag szerint Heisler András mondta, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke (https://mazsihisz.hu/hirek-a-zsido-vilagbol/unnepek/heisler-andras-kivonulni-lelkunk-egyiptomabol?fbclid=IwAR1c88P7m1Hm6p4LWoSDs9F9CHRq9T2VI6euD51S1XsNf0-as4A2vgrsYGI).
A feltett anyagban szerepel, idézem:
„A zsidóság a szabadság tapasztalatából született és a szabadság hírvivője lett minden népek számára. Azóta is átzengik Mózes szavai a világtörténelmet és meg kell hallania minden öreg fáraónak, vagy fiatal diktátornak: engedd el népemet. Szabadon akarunk élni. Ez számunkra belső parancs. Merjetek szabadok lenni!
Merjétek elengedni azt, ami visszahúz, merjetek szembeszállni a gonosszal, s bátran lépjetek ki saját lelketek Egyiptomából. Ha sikerül, ettől lesz igazán kóser a Pészachotok.” (Peszách = A szabadulás ünnepe, http://zsido.com/fejezetek/zsido-unnepek-peszach-3/)
Nem vagyok hívő, ne értse féle senki, és most nem akarok foglalkozni a Magyarországi Zsidó Hitközségek Elnökével. A vallásokkal, istenhittel sem, megtettem ezt már máskor, többször is. Én csak a facebookon olvastam a fenti kijelentést, és megtetszett. Írtam már tréfás-komolyan a zsidók Egyiptomból való kivonulásáról (A tíz csapás – interneten, többek között: https://www.harmonet.hu/psziche/7870-lelkes-miklos--a-tiz-csapas.html.
Tényleg! Milyen költői! „Kivonulni lelkünk Egyiptomából”… Ritka egy ünnepi beszédben ilyen pompás kifejezés…
Azt már, persze, nem állíthatom, hogy Heisler András csak a zsidó lelkekre gondolt-e, minden hívő és nem hívő lelkére is. Remélem, hogy az utóbbi az igaz.
Én mindenesetre elgondolkoztam a kifejezésen. Tehettem, mert 1989 után sem lett ott a lelkemben azon Egyiptom, amiben a fáraó és túl élelmes családtagjai… Lelkemben nem, ezt bizonyíthatom, de, persze, a valóság nem törődik ilyen különc lelkűekkel, mint én. Az építteti a maga piramisát, még akkor is, ha azok csak monumentális stadionok. Egy Napisten sem képes megvilágítani azt az egyiptomi sötétséget, amelynek semmi köze egyetlen fáraóhoz, mivel több fáraó van, no meg a tíz csapáshoz sincsen, mivel azt nem Jahve csinálta, csinálja…
No, már most mi történt az egykori Egyiptomban?
A zsidók kivonultak (ez kétségtelen, ne használjuk a szót, hogy megszöktek). Sokan, így igaz, „lelki Egyiptomukat” is otthagyták. Többször volt ilyesmi a történelemben, legutoljára Magyarországon 1956 után. Meg keresztény és más vallású hívők, továbbá nem hívők is kivonultak abból az „átvitt értelmű” Egyiptomból.
Nem minden zsidó és nem zsidó vonult azonban ki ilyen dicsérendő módon a történelemben. Utóbbi okból írtam meg Zsidók c. versem (https://www.poet.hu/vers/90538), ma már meg sem jelenne ott, ahol közzétették, mert a POET Földjén is Egyiptom az úr. A vers a keresztényeknek sem tetszett, ami érthető, hiszen az igazi keresztények is megfogyatkoztak. Itt, a lelkekben, amelyekben Egyiptom fáraója és kasztja uralkodik, és kaszál, vigyáz a magán pártkasszára.
Mit felejthetett el a „Kivonulni lelkünk Egyiptomából” szép mondás Szerzője?
Hát, például, azt, hogy miként került Egyiptom a lelkekbe, a fáraóval, udvartartásával, vagyis elfelejtett materialistán gondolkodni (vagy meg sem tanult?).
Meg azután azt sem juthatott, úgy látszik, eszébe, hogy abban az Egyiptomban, nem csak anyagilag szegények vannak sokan, hanem lelki szegények is. Sokmilliárdosan lelki szegények is, meg lakásukból kilakoltatott, hajléktalanná tett szegények. Mindenkinek meg kell (kellene) mutatni azt az Egyiptomot, ami a külvilágból beleerőszakolta magát a lelkekbe.
Az ilyesmi, persze, kockázatos. Nem tetszik a fáraónak, nem tetszik jól fizetett udvartartásának, nem tetszik görbe tartásának. Miért is tetszene?
„A zsidóság a szabadság tapasztalatából született és a szabadság hírvivője lett minden népek számára.” No, én ezt nem mondanám (persze, azt nem tudom, hogy akkor sem mondanám-e, ha én lennék a MAZSIHISZ Elnöke, de, ahogy különc magam ismerem, nem lennék, több okból sem. Nincs az a pénz!)
Ez csacskaság, - még ha tapsol is neki Netanjahu, meg Trump, meg mások. A szabadság fogalma, vágya sok nép tapasztalatából született, csak – több ok miatt – az igazi szabadsághoz eddig még nem volt elég a tapasztalat, meg a fegyver (https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=565735917257079&id=100014620267716). Az viszont igaz, hogy a zsidók közül nagyon sokan példát mutattak az Egyiptom elleni szabadságharcban. Magyarországon is, 1989 előtt, egy korszakban. Utána?
Nos, egy liberális „baloldali” is biztosan jobb, mint a „hagyományos jobboldali”, amelynek Egyiptoma válogatás nélküli zsidó bevonultatást végzett, végeztetett, segített egy bizonyos korszakban egy bizonyos külföldi táborvilágba (https://www.facebook.com/photo.php?fbid=604881696675834&set=a.111397106024298&type=3&theater), amelyik sokkal rosszabb volt a fáraó Egyiptománál. Értsétek ezt meg már végre, keresztények és nem keresztények, még ott is, abban a gyönyörű Erdélyben, ahol olyan sokan és olyan naivan, és olyan markukat kitartóan imádják azt a „wasskeresztest” - azért is, amiért becsületes embernek nem kellene!
„Azóta is átzengik Mózes szavai a világtörténelmet és meg kell hallania minden öreg fáraónak, vagy fiatal diktátornak: engedd el népemet. Szabadon akarunk élni.” – idézem a fentebb már említettet.
Hát igen. Mózesről nem akarok nyilatkozni, a Kánaánt sem látom sehol. Ám mit jelent a „szabadon élni”? Meg azután milyen irányban kellene elengednie Mózes népét az „öreg fáraónak, vagy fiatal diktátornak”? Miért nem hallgat egyik sem Mózes szavára? Meg Jahve bibliás intelmeire éppúgy nem, mint Krisztuséra? (https://www.facebook.com/photo.php?fbid=613431989154138&set=a.111397106024298&type=3&theater). Szegény muzulmánok Allahjára is kérdés, hogy mennyiben, hiszen fentről bombákat dobálnak rájuk, azután, amikor menekülni mernek, szinte csak Ferenc pápa mer szólni néhány Krisztushoz hűséges szót, ezzel szemben a magyar történelmi egyházak… Hát azok inkább más irányban törik magukat, meg törtetnek a…
Ám van egy felszólítás a fentebb említett idézet Szerzőjétől:
- Merjetek szabadok lenni!
Igen! Nézzetek körül, legyetek óvatosak, gondolkodjatok el azon: mi is a szabadság, mi a realitás, - azután merjetek! Legalábbis annyira, amennyire lehetséges.
Ne tegyetek úgy, mint azok, akik mernek, - a tele tálból, de csak maguknak! Nem minden merés ugyanaz a merés.
Igen, itt van Egyiptom! A régi is, meg az új is. Itt vannak a hajcsárai is. Itt van a Múlt. Idézem:
„Itt-ott, a veszett vízilóbőr korbács
le-lecsapott kezéből. Fent a Nap,
eszmetrónján, nyugtázta éghatalmát:
rabszolgaháton a vércsíkokat.
Lucifer szólt: - A Piramis a lényeg!
A kőidő-forma a táj felett.
A szó - homok. Mindegy, hogy mit imádtatsz:
arany korongot - vagy kereszteket.
Vagy mindkettőt. Hajcsár kezében korbács,
s a rab súlyt hátán görnyedten cipel.
Parancs, e gőg, s kín koronázta szentség,
vakít hamis hit énekeivel.” (https://www.poet.hu/vers/92773)
(2019)
A képen:
A Vörös-tenger az egyiptomi Hurghada előtt, Farkas Gergely felvétele, forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:A_V%C3%B6r%C3%B6s-tenger.JPG.
A feltett anyagban szerepel, idézem:
„A zsidóság a szabadság tapasztalatából született és a szabadság hírvivője lett minden népek számára. Azóta is átzengik Mózes szavai a világtörténelmet és meg kell hallania minden öreg fáraónak, vagy fiatal diktátornak: engedd el népemet. Szabadon akarunk élni. Ez számunkra belső parancs. Merjetek szabadok lenni!
Merjétek elengedni azt, ami visszahúz, merjetek szembeszállni a gonosszal, s bátran lépjetek ki saját lelketek Egyiptomából. Ha sikerül, ettől lesz igazán kóser a Pészachotok.” (Peszách = A szabadulás ünnepe, http://zsido.com/fejezetek/zsido-unnepek-peszach-3/)
Nem vagyok hívő, ne értse féle senki, és most nem akarok foglalkozni a Magyarországi Zsidó Hitközségek Elnökével. A vallásokkal, istenhittel sem, megtettem ezt már máskor, többször is. Én csak a facebookon olvastam a fenti kijelentést, és megtetszett. Írtam már tréfás-komolyan a zsidók Egyiptomból való kivonulásáról (A tíz csapás – interneten, többek között: https://www.harmonet.hu/psziche/7870-lelkes-miklos--a-tiz-csapas.html.
Tényleg! Milyen költői! „Kivonulni lelkünk Egyiptomából”… Ritka egy ünnepi beszédben ilyen pompás kifejezés…
Azt már, persze, nem állíthatom, hogy Heisler András csak a zsidó lelkekre gondolt-e, minden hívő és nem hívő lelkére is. Remélem, hogy az utóbbi az igaz.
Én mindenesetre elgondolkoztam a kifejezésen. Tehettem, mert 1989 után sem lett ott a lelkemben azon Egyiptom, amiben a fáraó és túl élelmes családtagjai… Lelkemben nem, ezt bizonyíthatom, de, persze, a valóság nem törődik ilyen különc lelkűekkel, mint én. Az építteti a maga piramisát, még akkor is, ha azok csak monumentális stadionok. Egy Napisten sem képes megvilágítani azt az egyiptomi sötétséget, amelynek semmi köze egyetlen fáraóhoz, mivel több fáraó van, no meg a tíz csapáshoz sincsen, mivel azt nem Jahve csinálta, csinálja…
No, már most mi történt az egykori Egyiptomban?
A zsidók kivonultak (ez kétségtelen, ne használjuk a szót, hogy megszöktek). Sokan, így igaz, „lelki Egyiptomukat” is otthagyták. Többször volt ilyesmi a történelemben, legutoljára Magyarországon 1956 után. Meg keresztény és más vallású hívők, továbbá nem hívők is kivonultak abból az „átvitt értelmű” Egyiptomból.
Nem minden zsidó és nem zsidó vonult azonban ki ilyen dicsérendő módon a történelemben. Utóbbi okból írtam meg Zsidók c. versem (https://www.poet.hu/vers/90538), ma már meg sem jelenne ott, ahol közzétették, mert a POET Földjén is Egyiptom az úr. A vers a keresztényeknek sem tetszett, ami érthető, hiszen az igazi keresztények is megfogyatkoztak. Itt, a lelkekben, amelyekben Egyiptom fáraója és kasztja uralkodik, és kaszál, vigyáz a magán pártkasszára.
Mit felejthetett el a „Kivonulni lelkünk Egyiptomából” szép mondás Szerzője?
Hát, például, azt, hogy miként került Egyiptom a lelkekbe, a fáraóval, udvartartásával, vagyis elfelejtett materialistán gondolkodni (vagy meg sem tanult?).
Meg azután azt sem juthatott, úgy látszik, eszébe, hogy abban az Egyiptomban, nem csak anyagilag szegények vannak sokan, hanem lelki szegények is. Sokmilliárdosan lelki szegények is, meg lakásukból kilakoltatott, hajléktalanná tett szegények. Mindenkinek meg kell (kellene) mutatni azt az Egyiptomot, ami a külvilágból beleerőszakolta magát a lelkekbe.
Az ilyesmi, persze, kockázatos. Nem tetszik a fáraónak, nem tetszik jól fizetett udvartartásának, nem tetszik görbe tartásának. Miért is tetszene?
„A zsidóság a szabadság tapasztalatából született és a szabadság hírvivője lett minden népek számára.” No, én ezt nem mondanám (persze, azt nem tudom, hogy akkor sem mondanám-e, ha én lennék a MAZSIHISZ Elnöke, de, ahogy különc magam ismerem, nem lennék, több okból sem. Nincs az a pénz!)
Ez csacskaság, - még ha tapsol is neki Netanjahu, meg Trump, meg mások. A szabadság fogalma, vágya sok nép tapasztalatából született, csak – több ok miatt – az igazi szabadsághoz eddig még nem volt elég a tapasztalat, meg a fegyver (https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=565735917257079&id=100014620267716). Az viszont igaz, hogy a zsidók közül nagyon sokan példát mutattak az Egyiptom elleni szabadságharcban. Magyarországon is, 1989 előtt, egy korszakban. Utána?
Nos, egy liberális „baloldali” is biztosan jobb, mint a „hagyományos jobboldali”, amelynek Egyiptoma válogatás nélküli zsidó bevonultatást végzett, végeztetett, segített egy bizonyos korszakban egy bizonyos külföldi táborvilágba (https://www.facebook.com/photo.php?fbid=604881696675834&set=a.111397106024298&type=3&theater), amelyik sokkal rosszabb volt a fáraó Egyiptománál. Értsétek ezt meg már végre, keresztények és nem keresztények, még ott is, abban a gyönyörű Erdélyben, ahol olyan sokan és olyan naivan, és olyan markukat kitartóan imádják azt a „wasskeresztest” - azért is, amiért becsületes embernek nem kellene!
„Azóta is átzengik Mózes szavai a világtörténelmet és meg kell hallania minden öreg fáraónak, vagy fiatal diktátornak: engedd el népemet. Szabadon akarunk élni.” – idézem a fentebb már említettet.
Hát igen. Mózesről nem akarok nyilatkozni, a Kánaánt sem látom sehol. Ám mit jelent a „szabadon élni”? Meg azután milyen irányban kellene elengednie Mózes népét az „öreg fáraónak, vagy fiatal diktátornak”? Miért nem hallgat egyik sem Mózes szavára? Meg Jahve bibliás intelmeire éppúgy nem, mint Krisztuséra? (https://www.facebook.com/photo.php?fbid=613431989154138&set=a.111397106024298&type=3&theater). Szegény muzulmánok Allahjára is kérdés, hogy mennyiben, hiszen fentről bombákat dobálnak rájuk, azután, amikor menekülni mernek, szinte csak Ferenc pápa mer szólni néhány Krisztushoz hűséges szót, ezzel szemben a magyar történelmi egyházak… Hát azok inkább más irányban törik magukat, meg törtetnek a…
Ám van egy felszólítás a fentebb említett idézet Szerzőjétől:
- Merjetek szabadok lenni!
Igen! Nézzetek körül, legyetek óvatosak, gondolkodjatok el azon: mi is a szabadság, mi a realitás, - azután merjetek! Legalábbis annyira, amennyire lehetséges.
Ne tegyetek úgy, mint azok, akik mernek, - a tele tálból, de csak maguknak! Nem minden merés ugyanaz a merés.
Igen, itt van Egyiptom! A régi is, meg az új is. Itt vannak a hajcsárai is. Itt van a Múlt. Idézem:
„Itt-ott, a veszett vízilóbőr korbács
le-lecsapott kezéből. Fent a Nap,
eszmetrónján, nyugtázta éghatalmát:
rabszolgaháton a vércsíkokat.
Lucifer szólt: - A Piramis a lényeg!
A kőidő-forma a táj felett.
A szó - homok. Mindegy, hogy mit imádtatsz:
arany korongot - vagy kereszteket.
Vagy mindkettőt. Hajcsár kezében korbács,
s a rab súlyt hátán görnyedten cipel.
Parancs, e gőg, s kín koronázta szentség,
vakít hamis hit énekeivel.” (https://www.poet.hu/vers/92773)
(2019)
A képen:
A Vörös-tenger az egyiptomi Hurghada előtt, Farkas Gergely felvétele, forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:A_V%C3%B6r%C3%B6s-tenger.JPG.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!