Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lelkes Miklós
Alkotások száma: 1971
Regisztrált: 2011-09-25
Belépett: 2021-03-13
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (203)
-Egyéb prózai alkotások (580)
-Mese (283)
-Dalszövegek (3)
-Gyermekrovat (Versek) (33)
-Versek (864)
-Társalgó (5)
Feltöltve: 2018-12-24 12:07:20
Megtekintve: 1977
Lesz-e király a Nagy Vezérből?
Egy szatírámban úgy véltem (A Nagy Vezér, interneten: https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=523881488109189&id=100014620267716), de az alábbi címen is olvasható: http://www.vilagszinvonal.hu/index.php?option=com_myblog&show=Lelkes-Miklos-A-Nagy-Vezer.html&Itemid=301), hogy lesz, mert nem feltétlenül mindig igaz a mondás, miszerint kutyából nem lesz szalonna, lehet, hogy, ha nagyon felhizlalnak egy kutyát, és ínséges idők jönnek…

No, szóval, megírtam egy kis jelenetben, hogy miként kap majd a Nagyon Nagy Vezér, a hozzá hű nagyon törpe szellemiségű alattvalóitól és nagyon nyájasan nyálaskodó udvaroncaitól, királyi címet. Persze, akkor már ténylegesen király volt, csak még meg kellett volna koronázni, és az ál-köztársaságot a Nagy Vezér Magántársaságának Nemzeti Királyságává átneveztetni (bár ténylegesen a köztársaságnak álcázott már az volt, de adni kell a formára, át kell neveztetni az átnevezhetőt, így például azt, aki Nagy Tolvaj, hát azt például Szent Lopkodáriuszra, ez sokkal jobban hangzik így, nemde?).

„A Nagy Vezér” c. szatírám igen nagy, sőt, frenetikus sikert aratott. Képzeljék csak el! Még egy olyan ember is akadt, aki lájkolni merte! Igaz, kettő nem, de hát egy bizonyos országban egyről kettőre jutni… Aki becsületesen él ott, az tudja, aki meg nagyon nem becsületesen, hát az szintén tudja, mert nem egyről jutott kettőre, hanem egyből, egykettőre, sokmilliárdra… No, és hány ember menekülhetett el tele gatyával, aki elmerte olvasni a jámbor szatíra első néhány sorát, és már azt is felségsértőnek tartotta!

Nem! A Nagyon Nagy Vezér Szent Fia az én ötletem nem plagizálta, hanem dicsérendően továbbfejlesztette (a Szent Fiú ötlete többek között: http://www.tudasfaja.club/2018/12/orban-gaspar-botranyos-uzenete.html).

Nekem tetszik az, ha a fiú védi az apját, szüleit, de még a Szent Nagy Hentesre, meg annak Szent Feleségére is áhítattal néz. Nem is rovom meg érte a Szent Fiú szándékát, csak hát talán kissé túlértékelte Apja érdemeit: „Ahhoz spirituálisan fel kellene tudniuk nőni, hogy megértsék, Őt Isten választotta Magyarország vezetőjének.” Mi az a „spirituálisan felnövés”? Ezt majd az Önök gyermekei megtudják a Nemzeti Iskolában! (Nemzeti Iskola (komoly kabarétréfa), interneten: http://www.artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=46463).
Hát, ugye, akinek Isten súg dolgokat, mint ennek a Gáspárnak is, hát az nem olyan szent dolog, mint amikor az OLAF (az Európai Csalás Elleni Hivatal) kukacoskodik.

Hát a Szent Fiú (Isten kegyeltje, mint az Apja) tudja, hogy miként kell valamit szerénytelenség nélkül kimondani!

„Hogyan gondoltok Isten akaratával szembe menni?
Azért ne merjétek támadni, mert Isten mindent lát és büntetni fog titeket cselekedeteikért!
Nincs nála alkalmasabb ember az országban, aki méltóbb arra, hogy Miniszterelnök lehessen.

Nála jobban senki nem képes igazságosabban irányítani az országot, tehát egyedül Ő méltó erre a szerepre.
Szerénytelenség nélkül állítom, hogy Isten hamarosan meg fogja koronázni apámat és egyetlen szavatok nem lehet Isten kiválasztottja ellen!"

Hát, én nem kétlem, hogy, ha Isten megkoronázza a Szent Fiú apját, akkor senkinek sem lesz egy szava sem Isten e kiválasztottja ellen. Még talán a Szent Inkvizíciót is bevezetik a Szó ellen, már úgy értem: totálisan, mert egyébként majdnem totálisan már bevezették. Az, aki szólni mer a Kiválasztott ellen, úgy fog járni, mint Giordano Bruno (https://canadahun.com/blogbejegyzes/lelkes-mikl%C3%B3s-giordano-bruno.14693/), akinek a máglyahalál előtt még a nyelvét is kivágták.

Hát, ugye, Ferenc pápa nem valószínű, hogy meg fogja koronázni Apját, ezt jól látja a Szent Fiú, mert, ahogy e bizonyos országocskában Ferenc pápa üzeneteivel az itteni keresztes lovagok bántak és bánnak… Meg még a pápára is mit mondott az újságírás fineszesen nemzeti, békeharcos fenegyereke…

No, én nem akarom bántani a Szent Családot, még a Szent Hentest és Hentesnét sem, - azon felül, amit, jogosan megérdemelnének.

Nem! Azon felül nem! Karácsonytól függetlenül.

Ám néhány kérdésen el kellene gondolkozni azoknak, akik még tudják, hogy mi a tárgyilagos, becsületes, igazságos, hazaszerető gondolkodás.

Az egyik: helyes-e a Nagy Tolvajokat a Becsület Nemzeti Kereszteslovagjainak nevezni, még akkor is, ha ilyesfajta népbutítások, érthető okokból, öröklődtek e kis ország történelmi múltjából?

Nem kellene felmagasztalás helyett az elmeállapot bizonyos eseteinél (akár betegség az oka, akár az „emberek” butaságára építő ravaszság) inkább valamiféle szeretetteljes gyógyítást alkalmazni?

Nem volna-e jobb Európának, a világnak, valamint e kis országnak, ha bizonyos emberek elszégyellnék magukat, és légi úton lelépnének? Szovjetunió már nincsen, Oroszország pedig… Ó, az már régen elfelejtette, hogy ki volt az a kis taknyos ifjonc, aki az amúgy is távozók után kissé barátságtalan szót dobott! Az most már tárt karokkal várná, szerintem még ottani honpolgárságot is adna neki és családjának…

Továbbá: talán nem kellene egy bizonyos kis ország egyházi vezetőinek és híveiknek sem ennyire megengedni, hogy Nagy Tolvajok a Kereszt nevében ily futószalagon teremtsék a kis tisztességteleneket, tudatlanokat, - Isten nevében, de Isten gyalázatára, aki, ha van, ezekről a múltbeli és jelenbeli, egyrészt tragikus, másrészt túlzásba vitten nevetséges, primitív cirkuszokról sohasem tehetett, - és most sem tehet?

Mindezt azért is írom, mert a Szent Fiútól szép hogy kiáll az apjáért, - de nem csak egy Anya, Egy Apa, egy Gyermek van e kis országban, e kis nemzetben, és erre gondolni kellene Karácsonykor is, Húsvétkor is, meg máskor is, mindig!

Ezek, persze, kicsit eretnek gondolatok, de ne siessenek, kedves egymás nemzetieskedésére is rálicitáló honfitársaim, a máglyaépítéssel! Meg tudok én halni magamtól is, nem kell nekem az a nagy cécó!

(2018)

Illusztráció: Pixabay.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!