Volt egy visítozó malac.
Mondták neki: - Nyugton maradsz!
Tovább visított a zsákban.
Nem bízott a tolvajában!

Szép libuska, de izgága
rázendített gigágára.
Ezt végül egy róka bánta,
mert kilyukadt a bundája.

Szépségversenyt nem nyert pulyka, -
hát égig szállt tru-ru-rúja!
Meghallotta pulykakakas,
s lett szerelem, oly ég magas!

Vadul ugatott egy kutya, -
áthallatszott hat faluba.
Gazdája nem csinált ügyet
ebből. Minek? Ha ő süket…

A jó macska nem nyávogott,
gazdasszonynak nyájaskodott.
Később nyílt az asszony szája.
- Hol van a hús? – kiabálta.

Hirdette, nagy hangon, egér:
- Becsületem sajtot megér!
Én sajtot nem adtam érte,
de a farkincás elérte…

Szereztem viszont trombitát,
s nem vétettem ezzel hibát:
volt, ki addig fülén aludt,
s gyorsan elhagyta a falut!

Volt, ki előbb fülén aludt,
s fülem felé vitte az út…
Ámde végül utat nyertem, -
lihegtetett futóverseny!

Hát, ha szerzel egy trombitát,
te se véts majd azzal hibát:
harsogtasd, s hétalvók helyett,
láthatsz éber embereket!

Ámde biztos, ami biztos,
s e tanácsom dehogy titkos:
ébereknél ha nagy botok, -
ne légy később fülön fogott!

(2018)

Az illusztráció forrása: https://pixabay.com/hu/%C3%A1ll%C3%ADtott-%C3%B6ssze-trombita-zene-eszk%C3%B6z-3414783/