Volt egy házon ablak,
de csak egy volt, - bajnak,
Ki nézzen ki? Törpe lakók
csúnyán hajba kaptak.

Volt egy házon kémény.
Még füst nélkül, békén.
Füst jött, és egy kormos varjú
megbánta a végén…

Volt egy házban macska.
Egér jött! Elkapta?
Nem! Később egy köcsög tejföl
ezért vigasztalta…

Volt egy házon csengő.
Hitték róla: cseng ő.
Nem csengett! Hát Csing és Csang úr
később újra eljő?

Volt egyszer egy versem.
Néztem házban, kertben:
- Hová bújt el a kis rímes?
Tán rí rímtelenben?

Nem volt itt sem. Ott sem.
Emitt sem. Amott sem.
Keresendi faluban is
hiába kerestem!

Hát már mit is mondjak
közepén e gondnak?
Tetszik vagy nem: másik verset
kellett kigondoljak!

Annak mondtam: - Ejnye!
Arra dehogy menj te!
Összeveszett Nincsországban
Kis és Nagy Szerencse!

Az én utam bút ad,
menjünk, hol a bú nagy, -
felőlünk Kis, s Nagy Szerencse
vígan háborúzhat!

(20018)


Az illusztráció forrása: https://pixabay.com/hu/term%C3%A9szet-hegyek-sv%C3%A1jc-t%C3%A1j-alpesi-1547302/