Feltöltve: 2018-08-26 11:25:45
Megtekintve: 1498
Hozzászólás Bayer Zsolt A keresztekről c. írásához
Távol áll tőlem, hogy Bayer Zsolt eddigi munkásságához szóljak hozzá, csak írásainak egy részét olvastam, és bár ezekről megvolt a véleményem, - a Szerzőjükről való véleménykialakítást rábízom olvasóira.
Én most csak Bayer Zsolt a Magyar Idők 2018. augusztus 23-i számában közzétett A keresztekről c. írásához szólok hozzá. Az írás ott van az interneten (https://magyaridok.hu/ahelyzet/a-keresztekrol-3408541/), ha nem volna olvasható, akkor nem is szólnék hozzá, mert szeretem, ha az olvasók az eredeti írást is mindjárt megtekinthetik.
Bayer Zsoltnak ez az írása az a nagyon érdekes és tanulságos „állatorvosi ló”, amelyen a mai idők (és a mai magyar idő), ha nem is minden gondolkodásbeli és eszmei betegsége, de azért, az írása rövidségéhez képest, utóbbiakból sok tanulmányozható.
Én ugyan a parlamentre 2018. augusztus 20-ára kitett, a híradásokban szereplő „keresztesként nem létező” zászlókból, nem egyet láttam az Országház épületén, mint Bayer Zsolt cikkében említi, hanem kettőt, - de ez egyre megy.
Azt írja Bayer Zsolt: „Most ezen őrjöng az Összes.” Mármint, hogy a keresztre rátett zászlón.
Az „Összes” már önmagában egy sunyi szó erre, mert bár az éle világos, hogy kik ellen irányul, illik egy ilyen fogalmat pontosabban meghatározni. Az összes becsületes ember, aki nem helyesli, ha egy zászlóra, megfelelő törvényes felhatalmazás nélkül nyilvánosan rátesznek egy jelképet? Hát gondoljuk el: helyes volna-e, ha a háromszínű magyar zászlóra rátennének egyet (most nem is írom ide, hogy melyiket, bő a választék a történelemből)? Vagy azt érti „Összes” alatt Bayer Zsolt, hogy az összes polgári baloldali, liberális érzelmű magyar ezen őrjöng, mert gyűlöli a keresztet? Utóbbi is akkora ostobaság, hogy, ha az ilyesmi a Szerzőnek fájna, akkor ordítana a fájdalomtól!
A továbbiakban azt írja Bayer Zsolt: „Másodszor azt érdemes talán leszögezni, hogy a kereszt ma: lázadás. Lázadás a korszellem ellen, amely megtagadta a keresztet is, a Dávid-csillagot is, a félholdat is.”
Ez a két mondat akkora szamárság, hogy már első pillanatra is iázik annál, aki, akárcsak kicsit is, de hajlik a tárgyilagos gondolkodásra. A kereszt (ha Bayer Zsolt a Keresztet érti alatta) valamikor, az őskeresztények idején, valóban lázadás volt az embertelenség ellen. Őskeresztények c. versem (interneten: https://www.poet.hu/vers/106739) tisztelettel és ámulattal emlékezik meg erről a mozgalomról. Ám mi jött utána, amikor a keresztény vallás államvallássá lett? A rabszolgatartó társadalomhoz képest, persze, a feudális társadalmi rend is sokkal jobb volt, erkölcsileg is, de a jobb nem jelenti azt, hogy jó.
Bayer Zsolt ne tudná, hogy mennyi vérbe, könnybe, emberi életbe került Európában is, de távoli földrészeken is a Kereszt (pontosabban a mögötte állók) uralma, miközben magából a Bibliából sok szép erkölcsi tanítás is, helyes értelmezésében, olvasható. A katolikus egyház ugyan elismerésre méltó karitatív tevékenységeket is végzett, de alapvetően az embertelenséget, a gondolkodás ellenességet, a gyűlöletet támogatta, persze, a tömegek megtévesztésére, a „Szeretet jegyében”. Kiszolgálta egy szűkebb társadalmi réteg érdekeit, döntően a többség kárára. Akár a magyar szépirodalom klasszikusaitól is sokat tanulhatna Bayer Zsolt a keresztény egyház haladásellenes tevékenységéről, ha nem tudna erről semmit. Meg a Kereszt szerepéről sem tud semmit a világháborúkban, a Horthy-korszak „keresztény kurzusáról” sem hallott semmit? Ám az, aki valóban nem tud minderről semmit, milyen betűvető az?
Én azonban nem hiszem, hogy Bayer Zsolt minderről nem tud semmit. Ha valóban nem tud, akkor egy becsületes tudatlan, - de ki gondolja, hogy valóban ilyen tudatlan? Az olvasókra bízom ennek megítélését.
A továbbiakban, többek között, ezt írja Bayer Zsolt: „A kereszt ma lázadás az Összes ellen. Az Összes ellen, ami egy és ami elviselhetetlen. Ez az Összes tett tönkre mindent, hazát, Európát, ez az Összes fosztotta meg a nyugati embert vallási és nemzeti identitásától, és most készül megfosztani legutolsó identitásától, a nemi identitástól is.”
Tömör fogalmazás, de még köszönő viszonyban sincsen mindez az igazsággal. Sőt, éppen az ellentéte az igaz, bizonyíthatóan!
Először gondolkozzunk el a „kereszt lázadásán”! Valóban olyan lázadó a magyar keresztény egyház (és politikai jobboldali kormánypártja, a KDNP)? Mi ellen lázad, amikor inkább csak hallgat? Még Ferenc pápa üzeneteiről sem igen szólt az elmúlt években, arról, hogy a Szentatya kiállt a menekültek értelmes (nem mindenáron való rendezetlen, hanem értelmes!) európai befogadása mellett, egyrészt azért, mert ez felel meg a kereszténység eszméjének, a Bibliának (a pápa arra is rámutatott: Krisztus maga is menekült volt), hanem azért is, mert Ferenc pápa, mint józanul, felelősen gondolkodó, felismerte Európa fogyó népességének nagy, igazi veszélyeit egész Európára, az egész világra nézve.
A keresztény egyház (és más egyházak) az utóbbi évtizedekben, a hírekből legalábbis ez tűnik ki, igen sok támogatásban részesültek Magyarországon 1989 után, különösen az elmúlt időszakban, a jobboldali kormányok alatt. Miként hálálták ezt meg az egyházak? – utóbbin is el kell (kellene) gondolkodnia a becsületes tárgyilagosságra törekvőnek. Nem lehet, hogy sok mindennél szemet hunytak, amire egy becsületes, hazafias keresztényi magatartás egészen másra kötelezte volna őket?
Bayer Zsolt ezt másképpen látja, ezért írja: „Ugyan miféle befolyása van ma az egyháznak (katolikus, református, evangélikus, zsidó…) a politikára? Semmilyen.”
Valóban semmilyen? Bayer Zsoltnak, ha Ő így látja, a mostani kormány báróságot adhatna, hiszen még Münchausen bárót is túlszárnyalta. A gondolkodó emberektől – erkölcsileg! – azonban nem báróságot, hanem észbeli bíróságot, ítéletet kellene kapnia.
A fentiek után természetes, hogy Bayer Zsolt a forradalmakat illetően is végez egy kis „parasztvakítást”, idézem:
„Egy dolog érdekli az Összest: a permanens forradalom.„
Azt, hogy mi a forradalom, azt, persze, Bayer Zsolt nem tudja, - vagy inkább megjátssza, hogy nem tudja?
Hát, lehet, hogy valóban nem tudja, és nem csak Petőfi Sándor verseit, eszméit nem ismeri, hanem Madách Imre Az ember tragédiája c. művét sem olvashatta, amelyben Madách „isten szikrájának” nevezi a Nagy Francia Forradalmat, annak ellenére, hogy az „vérrel és sárral volt is bekenve”. Lehet, hogy nem tudja miért törtek ki ezek a forradalmak, milyen előrehaladást hoztak a világnak, milyen nagy költők (köztük a legnagyobb magyar klasszikus költők is) álltak ki a forradalmak mellett?
Hát, bizony, manapság, valószínűleg anyagilag egyeseknek nagyon hasznos ez a nagy tudatlanság, de azért, legalább azok közül, akik kárvallottjai, többen elkezdhetnének gondolkozni…
A forradalmak, bár azok is vérrel és könnyel, de valami jobbat hoztak, eszmeileg, erkölcsileg.
Bár jelenleg nem látok forradalmi helyzetet a világban (ehhez sok mindent kellene tudni a „kulisszák mögötti” titkokból), bízom benne, nyilván én már nem érem meg, lesz egy világot jobbító forradalom. Jó volna, ha vértelen lenne. Ezt a reményt fejeztem ki Vers egy eljövendő Forradalomhoz c. költeményemben (interneten: http://www.artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=46399).
(2018)
A képen:
A Szent Bertalan-éj ábrázolása Dubois (1529 – 1584) festményén, forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Bertalan_%C3%A9jszak%C3%A1ja#/media/File:Francois_Dubois_001.jpg,
Én most csak Bayer Zsolt a Magyar Idők 2018. augusztus 23-i számában közzétett A keresztekről c. írásához szólok hozzá. Az írás ott van az interneten (https://magyaridok.hu/ahelyzet/a-keresztekrol-3408541/), ha nem volna olvasható, akkor nem is szólnék hozzá, mert szeretem, ha az olvasók az eredeti írást is mindjárt megtekinthetik.
Bayer Zsoltnak ez az írása az a nagyon érdekes és tanulságos „állatorvosi ló”, amelyen a mai idők (és a mai magyar idő), ha nem is minden gondolkodásbeli és eszmei betegsége, de azért, az írása rövidségéhez képest, utóbbiakból sok tanulmányozható.
Én ugyan a parlamentre 2018. augusztus 20-ára kitett, a híradásokban szereplő „keresztesként nem létező” zászlókból, nem egyet láttam az Országház épületén, mint Bayer Zsolt cikkében említi, hanem kettőt, - de ez egyre megy.
Azt írja Bayer Zsolt: „Most ezen őrjöng az Összes.” Mármint, hogy a keresztre rátett zászlón.
Az „Összes” már önmagában egy sunyi szó erre, mert bár az éle világos, hogy kik ellen irányul, illik egy ilyen fogalmat pontosabban meghatározni. Az összes becsületes ember, aki nem helyesli, ha egy zászlóra, megfelelő törvényes felhatalmazás nélkül nyilvánosan rátesznek egy jelképet? Hát gondoljuk el: helyes volna-e, ha a háromszínű magyar zászlóra rátennének egyet (most nem is írom ide, hogy melyiket, bő a választék a történelemből)? Vagy azt érti „Összes” alatt Bayer Zsolt, hogy az összes polgári baloldali, liberális érzelmű magyar ezen őrjöng, mert gyűlöli a keresztet? Utóbbi is akkora ostobaság, hogy, ha az ilyesmi a Szerzőnek fájna, akkor ordítana a fájdalomtól!
A továbbiakban azt írja Bayer Zsolt: „Másodszor azt érdemes talán leszögezni, hogy a kereszt ma: lázadás. Lázadás a korszellem ellen, amely megtagadta a keresztet is, a Dávid-csillagot is, a félholdat is.”
Ez a két mondat akkora szamárság, hogy már első pillanatra is iázik annál, aki, akárcsak kicsit is, de hajlik a tárgyilagos gondolkodásra. A kereszt (ha Bayer Zsolt a Keresztet érti alatta) valamikor, az őskeresztények idején, valóban lázadás volt az embertelenség ellen. Őskeresztények c. versem (interneten: https://www.poet.hu/vers/106739) tisztelettel és ámulattal emlékezik meg erről a mozgalomról. Ám mi jött utána, amikor a keresztény vallás államvallássá lett? A rabszolgatartó társadalomhoz képest, persze, a feudális társadalmi rend is sokkal jobb volt, erkölcsileg is, de a jobb nem jelenti azt, hogy jó.
Bayer Zsolt ne tudná, hogy mennyi vérbe, könnybe, emberi életbe került Európában is, de távoli földrészeken is a Kereszt (pontosabban a mögötte állók) uralma, miközben magából a Bibliából sok szép erkölcsi tanítás is, helyes értelmezésében, olvasható. A katolikus egyház ugyan elismerésre méltó karitatív tevékenységeket is végzett, de alapvetően az embertelenséget, a gondolkodás ellenességet, a gyűlöletet támogatta, persze, a tömegek megtévesztésére, a „Szeretet jegyében”. Kiszolgálta egy szűkebb társadalmi réteg érdekeit, döntően a többség kárára. Akár a magyar szépirodalom klasszikusaitól is sokat tanulhatna Bayer Zsolt a keresztény egyház haladásellenes tevékenységéről, ha nem tudna erről semmit. Meg a Kereszt szerepéről sem tud semmit a világháborúkban, a Horthy-korszak „keresztény kurzusáról” sem hallott semmit? Ám az, aki valóban nem tud minderről semmit, milyen betűvető az?
Én azonban nem hiszem, hogy Bayer Zsolt minderről nem tud semmit. Ha valóban nem tud, akkor egy becsületes tudatlan, - de ki gondolja, hogy valóban ilyen tudatlan? Az olvasókra bízom ennek megítélését.
A továbbiakban, többek között, ezt írja Bayer Zsolt: „A kereszt ma lázadás az Összes ellen. Az Összes ellen, ami egy és ami elviselhetetlen. Ez az Összes tett tönkre mindent, hazát, Európát, ez az Összes fosztotta meg a nyugati embert vallási és nemzeti identitásától, és most készül megfosztani legutolsó identitásától, a nemi identitástól is.”
Tömör fogalmazás, de még köszönő viszonyban sincsen mindez az igazsággal. Sőt, éppen az ellentéte az igaz, bizonyíthatóan!
Először gondolkozzunk el a „kereszt lázadásán”! Valóban olyan lázadó a magyar keresztény egyház (és politikai jobboldali kormánypártja, a KDNP)? Mi ellen lázad, amikor inkább csak hallgat? Még Ferenc pápa üzeneteiről sem igen szólt az elmúlt években, arról, hogy a Szentatya kiállt a menekültek értelmes (nem mindenáron való rendezetlen, hanem értelmes!) európai befogadása mellett, egyrészt azért, mert ez felel meg a kereszténység eszméjének, a Bibliának (a pápa arra is rámutatott: Krisztus maga is menekült volt), hanem azért is, mert Ferenc pápa, mint józanul, felelősen gondolkodó, felismerte Európa fogyó népességének nagy, igazi veszélyeit egész Európára, az egész világra nézve.
A keresztény egyház (és más egyházak) az utóbbi évtizedekben, a hírekből legalábbis ez tűnik ki, igen sok támogatásban részesültek Magyarországon 1989 után, különösen az elmúlt időszakban, a jobboldali kormányok alatt. Miként hálálták ezt meg az egyházak? – utóbbin is el kell (kellene) gondolkodnia a becsületes tárgyilagosságra törekvőnek. Nem lehet, hogy sok mindennél szemet hunytak, amire egy becsületes, hazafias keresztényi magatartás egészen másra kötelezte volna őket?
Bayer Zsolt ezt másképpen látja, ezért írja: „Ugyan miféle befolyása van ma az egyháznak (katolikus, református, evangélikus, zsidó…) a politikára? Semmilyen.”
Valóban semmilyen? Bayer Zsoltnak, ha Ő így látja, a mostani kormány báróságot adhatna, hiszen még Münchausen bárót is túlszárnyalta. A gondolkodó emberektől – erkölcsileg! – azonban nem báróságot, hanem észbeli bíróságot, ítéletet kellene kapnia.
A fentiek után természetes, hogy Bayer Zsolt a forradalmakat illetően is végez egy kis „parasztvakítást”, idézem:
„Egy dolog érdekli az Összest: a permanens forradalom.„
Azt, hogy mi a forradalom, azt, persze, Bayer Zsolt nem tudja, - vagy inkább megjátssza, hogy nem tudja?
Hát, lehet, hogy valóban nem tudja, és nem csak Petőfi Sándor verseit, eszméit nem ismeri, hanem Madách Imre Az ember tragédiája c. művét sem olvashatta, amelyben Madách „isten szikrájának” nevezi a Nagy Francia Forradalmat, annak ellenére, hogy az „vérrel és sárral volt is bekenve”. Lehet, hogy nem tudja miért törtek ki ezek a forradalmak, milyen előrehaladást hoztak a világnak, milyen nagy költők (köztük a legnagyobb magyar klasszikus költők is) álltak ki a forradalmak mellett?
Hát, bizony, manapság, valószínűleg anyagilag egyeseknek nagyon hasznos ez a nagy tudatlanság, de azért, legalább azok közül, akik kárvallottjai, többen elkezdhetnének gondolkozni…
A forradalmak, bár azok is vérrel és könnyel, de valami jobbat hoztak, eszmeileg, erkölcsileg.
Bár jelenleg nem látok forradalmi helyzetet a világban (ehhez sok mindent kellene tudni a „kulisszák mögötti” titkokból), bízom benne, nyilván én már nem érem meg, lesz egy világot jobbító forradalom. Jó volna, ha vértelen lenne. Ezt a reményt fejeztem ki Vers egy eljövendő Forradalomhoz c. költeményemben (interneten: http://www.artagora.hu/mainframe.php?oi=2473&o=work&detail=46399).
(2018)
A képen:
A Szent Bertalan-éj ábrázolása Dubois (1529 – 1584) festményén, forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Bertalan_%C3%A9jszak%C3%A1ja#/media/File:Francois_Dubois_001.jpg,
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!