Lobbant álom-szemekben
piros dal-rózsaláng,
s feladta kéknek, zöldnek,
s két szívnek a talányt,

kérdést jövő jövőről,
s tájról: ha rózsa ég
rajta, még kedvesebbre
váltja majd szép színét?

Napból szirom hó szállt és
villant volt tél-tükör
tavaszon át, s a vízen
láttuk, mint tündököl.

A rózsa szívig lobbant,
dal-lángja ragyogott,
s a hegyen várrom várta
az esti csillagot.

Talány? A két szív tudta:
vízen fényhíd elég, -
de felépíti holnap
új szépség, messzeség.

S tudja, most is, szív, emlék:
csak az a föld Haza,
ahol ott a Szabadság, -
a Szépség Csillaga!

(2017)

Az első képen:
A szigligeti vár (Szigliget, VÁRHEGY), kilátással a Balatonra, Kontiki felvétele, forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szigligeti_v%C3%A1r#/media/File:V%C3%A1rrom_(10376._sz%C3%A1m%C3%BA_m%C5%B1eml%C3%A9k).jpg

A második képen:
A szigligeti Alkotóház (népszerű nevén az Írók Alkotóháza, ahogy az 1960-as években emlegették, az egykori Eszterházy-kastély), a Civertan Grafikai Stúdió felvétele, forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Szigligeti_Alkot%C3%B3h%C3%A1z#/media/File:Szigliget_-_Palace.jpg