KISDED

A Kisded kedvesen nézett körül az istállóban. Fent, az égen, a ragyogó aranycsillag elégedett volt, mert nem látott be az épületbe: azt hitte, hogy minden rendben.

Semmi sem volt rendben. A bepiszkított istállóban az állatok szégyenkezve néztek a Kisdedre, mentegetődztek:
- Az emberek, sajnos, összerondították...

KARÁCSONYFA

A Karácsonyfa nagyon büszke volt, sőt, valljuk be az igazat, már erőszakosan gőgös arra, hogy egyedül Ő a Szeretet Fája. Őt azután imádják az emberek!

A szoba egyik öreg bútordarabja gúnyosan megszólalt:
- Ó, milyen messze kerültél a szépséges Kezdettől! Annyira szeretnek az emberek?! Látom, azért vágták le a gyökereid. A Szeretet Háborújában lettél fénylő üveggömbökkel kitüntetett nyomorék...

ISTEN

Az Isten valahol nagyon-nagyon messze volt a végtelen csillagrendszerben. Azt hitte: a Karácsony valóban a Szeretet Ünnepe a Földön.

Az Ördög, a Földhöz valahol nagyon-nagyon közel, elvigyorodott:
- A Szeretet Ünnepe?! A Szeretet sehol, de azért ünnepelni nem tilos. Az ilyen ünneplés kedvemre való, mert a Pokolhoz vezető utat világítja meg.

ÚJÉV

Az Újév elhitte magáról, hogy új év. A Hatalom propagandájának hatására a nép is ezt harsogta.

Az Újév azonban a régi volt, és a gondolkodónak régi az is, amit tapasztalt: a petárdázó, ujjongó tömeghisztéria.

(2016)