Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lelkes Miklós
Alkotások száma: 1971
Regisztrált: 2011-09-25
Belépett: 2021-03-13
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (203)
-Egyéb prózai alkotások (580)
-Mese (283)
-Dalszövegek (3)
-Gyermekrovat (Versek) (33)
-Versek (864)
-Társalgó (5)
Feltöltve: 2014-02-01 11:53:51
Megtekintve: 1733
SÜNÓKA UTAZÁSAI (14)
SÜNÓKÁÉK HINNYEDINNYEFÖLDÖN

Még nem hallottatok Hinnyedinnyeföldről?

Hinnye! No, nem baj. Sünóka, a híres manóköltő hallott, - és e fura földön róla is hallottak. Sőt, Nyúl Benőről is.

Hinnyedinnyeföldön Hinnyedekirály uralkodik. Meg az IS, a SEM és a SE.

Csodálkoztok?

Ne tegyétek. Sok minden van a nagyvilágban, még az is, ami látszólag nincsen.

Az IS törpécske, teljes nevén: Bátran Bólogató Is.

No, hozzátehetjük tréfásan, de mégis nagyon komolyan: a SEM és a SE sem óriás. Mindhárom kisebb, mint egy arasz, - nekik már őserdő az, ahol nő a haraszt.

Hinnyedekirály nagyobb náluk? Pszt! Már a kérdés maga is kimeríti a felségsértést, - jobb ilyen kérdések helyett a hússal telt húslevesből meríteni, nagykanállal, mert a húslevesből is lehet - ilyen kérdések után - búsleves!

Sünókáék éppen akkor érkeztek Hinnyedinnyeföldre, amikor a Királyi Nagytanács ülésezett.

Hinnyedekirály felállt a trónszékéről és azt mondta valamire, de a Királyi Nagytanácsnak, amiben nem volt valamire való törpécske, - ám az, aki semmire sem jó, gyakran az a legjobb VALAMIRE, ezt jól jegyezzétek meg magatoknak! - no, szóval, azt mondta:
- NEM! Nem értek ezzel egyet, kettőt még kevésbé!

- ÉN SEM! - kiáltott erre az előkiáltó főtörpécske, Sem.

Mi történt erre? A Királyi Nagytanácsban mindenki felállt, és egy szívvel, egy lélekkel, de sok bő torkú, zsebelő zsebbel visszhangozta:
- MI SEM!

- Lehet-e Főhinnyéző Dinnyéző Tik-tak Töhötöm, ez a dagadt, dinnyeföldünkhöz hű, érte dinnyéző, érte dinnyéző, hinnyefi? - kérdezte Hinnyedekirály.

Az okos Se törpécske máris felugrott, és erősen alátámasztotta a király kikandikáló kívánságát:

Se esze, se nesze,
se füle, se farka..
E Tik-tak Töhötöm
erre való balga!

Innyézhet, hinnyézhet,
alkalmas e főnek!
Oly ügyes balfácán:
fácán mellé lőhet!

Erre minden tanácstag felállt, és katonás rendben kiáltotta Is törpécske vezetésével:
- RÁ SZAVAZUNK! MI IS! Is! IS! IS!

Ekkor vette észre a tanácskozó társaság Sünókát és Nyúl Benőt.

Sünóka kissé elnézően és lenézően mosolygott, majd így szólt:

Üdvözlöm e dicső földet, mely szívemnek átád
boldogságot! S benne oly nagy és nemes királyát!
Vitézségét bámulhatná Óriások Népe,
ha esze is volna hozzá, és e földre lépne!
Nincsen ennél nagyobb ország, egy percig sem kétlem, -
de erről majd több szó is lesz, a várt díszebéden!

Nagy taps fogadta Sünóka szavait. A főszakács egérlován már el is nyargalt a díszebéd előkészítésére. Hinnyedekirály pedig meg akarta mutatni, hogy ő nem csak király, ha kell, nem csak hadvezér, ha kell, nem csak kincstárába zsebel, ha kell, hanem, - még ha nem kell is! - költeni is tud végtelen nagy szókincséből. Így szólt:

Sünóka, nem csak rímeket
adok Nektek, - teríttetek!
Mindenki kösse meg ebét, -
nem nekik lesz a díszebéd!
Ott majd vár minket tele tál,
s rákacsázik a kacsamáj!
Fürjnek se fáj, ha már kisült,
ez-az, - és elénk így került.
No és iszik, ki nem botor,
ha előtte oly málnabor,
mint a miénk! Tapsoljatok!
Sünóka versében ragyog
a Szépség! Költő! Engeded,
hogy szívből megöleljelek?

Sünóka engedte. Még a terített asztal ellen sem volt kifogása. Nyúl Benőnek sem, mert tízféle fűből ehetett, és a kakukkfű sem kakukkolt közben.

A díszebéd asztalánál ülő főhinnyefiak és hinnyedefőlányok, meg főhinnyenagyasszonyok is igen figyelemre méltóak voltak, még ha erre-arra nem is figyeltek oda.

Tökkelütött tábornok elmesélte a terített asztalnál, hogy mint ütött tökkel az ellenség fejére. Egyébként lopótök volt az, de nem a tök lopott, hanem.. No, erről SEM kell sokat beszélni, hiszen a Sem nevű törpécske is ott ült, de arról sem, hogy a tökkel való vitézkedést mekkora husánggal viszonozta az ellenség Tökkelütött tábornok kobakján..

Így volt ez rendjén, még ha rendetlenül is! Sünóka írta valahol, vezérlő útmutatásul a görbe utakhoz:

Dicsőség kell, de a hibát
hadd legeljék be a libák!
Így, bár májukat büntetik,
a hibákat eltüntetik.
Szép, ha száj csak szépről szájal,
s a hibákról gágogással
vár óvatos gégegiga, -
túl korai gí-gá! - hiba!
Persze, sültként, - addig várhat! -
minden liba gigágálhat!

Sünóka később, - már Kerekerdőben - hosszú verset írt - Hinnyedinnyeföldről a Kerekerdei Hírkürtbe, ebből most csak azt a részt idézem, amiben a három törpécskéről, SEM-ről, SE-ről, meg IS-ről van szó:

Selyempárnán ül a SEM.
Meregetem levesem.
Sűrűjét mind kimerem.
Merem, - mivel merhetem!

Bársonyszékben ül a SE.
Mitől lett lyukas zsebe?
Villámtól, - vagy villámtól?
Gyémánt pottyan, magától.

Szánom szegény gyémántot.
Néki zsebet kínálok.
Jön a gyémánt, szívesen.
Tetszik neki bő zsebem!

Mellettem fal. Mint fal IS!
Hallgatja az asztal is.
IS-nél is zseb kihasad..
Késem! Viseld jól magad!

Pityeg-petyeg az ezüst.
Fél remény, - a többi füst.
IS, nálad ész hol maradt?
Nem zsebeltél aranyat?!

Kell nekünk IS, SEM, meg SE!
Másként ki is semmegne?!
Te sem, én sem, hát mi se!
Lehet, hogy az ördög se!

Miről is mesélt még Sünóka? Arról, hogy Hinnyedinnyeföldön Tökkelütött, meg a többi tökkelütött buzgón építgeti a kártyavárakat? Vagy talán a légvárakat?

No, ezt majd legközelebb megkérdezem nevezetes manóföldi manó barátomtól!

(Folytatom)
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!