Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lelkes Miklós
Alkotások száma: 1971
Regisztrált: 2011-09-25
Belépett: 2021-03-13
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (203)
-Egyéb prózai alkotások (580)
-Mese (283)
-Dalszövegek (3)
-Gyermekrovat (Versek) (33)
-Versek (864)
-Társalgó (5)
Feltöltve: 2014-01-08 20:09:26
Megtekintve: 1741
SÜNÓKA UTAZÁSAI (5)
Sünóka Ördöngóciában

Ahogy átlépték Ördöngócia határát, a híres erdei manót és Nyúl Benőt rögtön körülvették a vámördögök, és igencsak kutatgattak értékes dolgok után, egyre-másra kérdezgették:

Van Önöknél bor? Só? Borsó?
Kecses eb? Komor koporsó?
Száraz szarka? Kolbász tarka?
Majommájat rejt-e marka?
Van-e becses kecsegéje?
Zsákja mélyén csecse csésze?
Fontja? Fánkja? Elefántja?
Felberregő bőrnadrágja?

- Ne folytassák! - nevetett Sünóka. Bevallom, hogy ezeknél sokkal értékesebbet viszek Ördöngóciába.

Az ördögök feje összedöngött a kíváncsiságtól.
- Mit? Mit? - sivították.

- Egy verset! - mondta Sünóka.

- Verset? - lepődtek meg az ördögök, és arcukra kiült a csalódottság. Talán el is üldögélt volna ott, ha nyájas vigyorral nem jelenik meg a főördög, aki így szólt:
- Üdvözöljük Sünókát, Kerekerdő híres költőjét!

Sünóka papírlapot vett ki a zsebéből, meghajolt, majd olvasni kezdte:

VERS ÖRDÖNGÓCIÁRÓL

Költő vagyok, az igazat
mégis nyersen mondom:
dicsőbb ország eme földnél
nincs több a porondon!

Sok ördög-ős a pokolból,
jaj de büszkén néz fel:
mennyi ménkű mennydörgött el,
s egy se bírt e néppel!

Újra nőttek paták, szarvak..
S ékéül e dalnak,
hittel vallom: itt nem csupán
a látszatok csalnak!

Ez már pompás földi pokol!
Lépj hát, boldog lábam,
míg a csizmát el nem lopják
Ördöngóciában!

A főördög összecsapta két tenyerét, úgy csattant, mint egy puskalövés, majd pedig kiadta a parancsot:
- Elájulni a megtiszteltetéstől!

Az engedelmes ördögök rögtön a földre vágták magukat, ájulást mímeltek, pedig egy kis csizma-lehúzogatáshoz lett volna kedvük, - mármint Sünóka délceg csizmájának lehúzásához.

Sünóka és Nyúl Benő hamarosan Ördöngócia belsejében baktattak, majd szállás után kérdezősködtek egy madárijesztőnél, de az csak tétován mutatott a távolba:
- Amott van egy szálloda, a madár se száll oda! Úgy is mondják, hogy hotel, - megy onnan a hótt is el!

Mindketten igen elfáradtak mát, amikor nagy épülethez értek, amelyen félméteres betűk hirdették:

P O K O L F Ü R D Ő

Egy fürdetés: 30 paták
Kénköves fürdetés: 50 paták
Leszarvazás: 100 paták
Felszarvazás: 200 paták

- Hm! Elég borsos árak! - vakarta meg a füle tövét Sünóka. Ám egy jó meleg fürdő nem ártana nekünk!

Nem is ártott, de ezért még külön ötven patákot kellett adniuk a fűtőmester ördögnek, hogy csak fürösszék őket, és ne főzzék meg elevenen, húsz patákot pedig azért, hogy ne szúrják meg őket a vasvillával. A meglepődött Sünóka ezzel nem számolt, - pedig mindig büszke volt arra, hogy ő nemcsak költő, hanem számtantanár is.

Megkönnyebbült pénztárcával vánszorogtak át egy másik épületbe, amelyen ez állt: ÉTTEREM.

Egy éhes tekintetű ördögpincér már hozta is az étlapot, amelyik friss volt, még
a tinta sem száradt meg rajta.

MAI ÉTELLEHETŐSÉGEK - olvasta Sünóka, majd utána a felsorolást is kiböngészte:

FŐTT NYÚL .. 50 paták
SÜLT NYÚL.. 60 paták
NYÁRSON SÜLT NYÚL.. 80 paták
VADÍTOTT NYÚL.. 90 paták

- Hát én talán ennék egy kis főtt húst, ha nincs más.. - mondta Sünóka félénken, és Nyúl Benőre pillantott, aki úgy remegett, mint aki kocsonya remegtető versenyére készül, és a kocsonya helyett is gyakorol. A manóköltő hirtelen észrevette, hogy a pincér Nyúl Benő nyakát fogja, ráadásul igen szorosan.

- Csak nem ezt a jámbor nyulat akarják megfőzni? - kiáltott fel Sünóka.

- Uraságod parancsolt főtt nyulat, - szabadkozott a pincér - és, ugyebár, a parancs, az parancs, a narancs, az narancs, illetve, pardon, a narancs, - az nincs..

Ekkorra azonban Nyúl Benő olyan visítozásba, rúgkapálásba kezdett, hogy a pincér rögtön lemondott a főtt nyúlról, és csupán száz patákot számolt fel, kilencvent patákot azért, mert, ugye, a szóban forgó nyulat mégis megvadították, tízet pedig az étlap-nézegetésért..

Amikor Sünóka és Nyúl Benő kivonszolták magukat a vaksötét ördöngóciai éjszakába, ott igen alkalmas köveket találtak az éber alváshoz. Sünóka reggelre így is bottal üthette a csizmája nyomát, de hát, gondolta, kitalál ő Ördöngóciából mezítláb is.

Hamarosan a határ közelébe értek, ahol a derék ördögök nevében hatalmas tábla búcsúzott tőlük:
A VISZONTLÁTÁSRA!

Nyúl Benő a táblára nézett, és ijedten tapogatta meg a két szemét, de hamar rájött: azok még a helyükön vannak, csak a pénzes bukszája tűnt el..

- .. azért nem helyes dolog ez a sok csenegetés! - csóválta meg a fejét Sünóka.

- No, persze, állítólag nálunk, Kerekerdőben is előfordul, hogy valaki hazagurít ezt-azt! - morfondírozott a bajsza alatt Nyúl Benő. Ki látja a Gyurikát, ha elgurít gurigát? Ám a gonosz nyelvek azt beszélik, hogy nálunk inkább a napot lopják..

- Ez az! Úgy van! - csapott Sünóka vidáman Nyúl Benő vállára, és az égen ragyogó napra mutatott. Ez pedig könnyen megcáfolható rágalom! A napot eddig még senki sem lopta le az égről, ott van most is. Nálunk tehát nincsenek naplopók! ÉLJEN KEREKERDŐ!

..és kéz a kézben, békességben átballagtak Kerekerdőbe.

(Folytatom)
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!