Vezényli a bogártornát.
Dobban nagy és pici szív.
Messzi tájról fecskét, gólyát
kedves szóval visszahív.

Rajta virágruha, zengő:
elámulsz szép dallamán.
Koronáján kismadár van.
Ki e lány? A TAVASZ ám!

S ki e legény? Lábainál
arany tengert csönd betölt,
de máris szól a pacsirta,
hallgatja a búzaföld.

Két keze a Napot tartja.
Dől a hőség, dől a fény.
Karjaiban erő, béke..
Bizony, a NYÁR e legény!

Egyszer bánatos kisasszony
esős szemmel, ám lehet:
jókedvre kap, s cinóberrel
átfest sok-sok levelet.

Némely lány ilyen szeszélyes.
Hozzáteszem: Ő is az,
de jószívű, szőlőt, szilvát,
s más gyümölcsöt bőven ad.

Dió csörren. Mogyorókkal
pici pele elidőz.
Ki lehet ez a kisasszony?
Kitaláltad? Ő az ŐSZ.

Most legény jön. Hóbundája
után száll a fekete,
mert kíséri, károgással,
éhes varjak serege.

Nagy zsákot visz. Alvó medvét
rejt a zsákja, s Mikulást,
ki maga is, jó nagy zsákkal,
ott vár útnak indulást.

S e zsákban még mennyi minden!
Hány bús, boldog pillanat!
Karácsonyfák csillag-csúcsán
mennyi emlék átszalad!

Ez a zsákos legény nem más,
hókucsmában.. Ő a TÉL.
Óévet zár, kinyit újat,
ó-ból újba átkísér.

TAVASZ, NYÁR, ŐSZ, TÉL - testvérek.
Legyen néked mind barát.
Mind segítsen, nyújtsa néked
ajándékul csillagát.

Érts ajándék-csillagukból:
benne az a szív honos,
amelyben nem csalás, önzés, -
jóság, munka otthonos.

Értsd ajándék-csillagukból,
hogy együtt adhat Hazát
szív, becsület, ész, szabadság,
e négy Testvér - önmagát.

(2013)