Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Lelkes Miklós
Alkotások száma: 1971
Regisztrált: 2011-09-25
Belépett: 2021-03-13
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (203)
-Egyéb prózai alkotások (580)
-Mese (283)
-Dalszövegek (3)
-Gyermekrovat (Versek) (33)
-Versek (864)
-Társalgó (5)
Feltöltve: 2013-10-20 19:26:43
Megtekintve: 1685
Az Ősz házában
Az Ősz házában leveleket szórnak,
s gyűjtenek össze légies kezek.
Árnyékok elindulnak, visszatérnek,
s ijedt felhő a kék tető felett.

Az Ősz házában tanácstalan Bánat,
de sejti már, hogy holnap itt a fagy,
s új egek hoznak el, hideg közönnyel,
sebző időt, fénytűs csillagokat.

Az Ősz házában gyúl napocska lámpa,
s barna, sárga vagy piros a remény, -
de kell-e színvakká lett embereknek
színek szerelme, szépség, költemény?

Az Ősz házában fölém hajló múltam,
s vele jelent is értő önmagam, -
de nincs hazám, s lehet bármilyen évszak:
ma nem vagyok más, mint hajléktalan.

(2013)
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2013-10-29 12:28:16
Kedves Zsu!

Örülök, hogy Neked tetszett a vers. Hozzászólásod szinte költőibb hangulatú és érdekesebb, mint maga a vers. Jobban szeretem a társadalom mélyét kutató verseket, de az ember nem mindig veheti nyakába a világ gondját, olykor olyan, kisebb jelentőségű verseket is irat vele a Láthatatlan Múzsa, mint ez.

Üdvözöl: Miklós
2013-10-29 09:14:52
Nagyon szép a versed kedves Miklós ! Finom, légies, mint az ökörnyál, amin megcsillan az őszi fény..ami ezen a különösen meleg, szinte nyárias október végi napon mégis az elmúlást jelenti..a hajléktalan-lét pedig a lemondást..szomorú, de ilyen világról, mint ami most van, csak Édesanyám meséiből hallottam, s lám, most ez a valóság..
Szeretettel gratulálok versedhez ! :)
Zsu