Anglusföldnek kandi népe
azért volt oly izgatott:
mikor szül már hercegnője,
s szülőútja mit hagy ott?

Fiúfenség? Leányfenség?
Bébi nemre fogadó
csőstül jön, mint versenypályán,
arra: nyer most az a ló?

Türelmetlen riporterben
kíváncsiság lángja gyúl,
s a hercegnőt kamerával
nézegetné már, alul..

Ó, Anglusföld! Bambaságod
bár megbámul ezt, meg azt:
korrupciót, bűzös botrányt, -
figyelmet egy sem maraszt.

Bomba robban, s ez-az meghal?
Kis hírecske, semmiség..
Rá se ránt e cirkusznépség..
Mit kér? Tróntól népmesét!

Happy end itt! Hercegnőből
kis herceg kijött, - s ALUL!
NEM FELÜL, szokatlan szervből!
Hát ez, kérem, hű de új!

Díszlövések. Kapkodd, bunkó,
mindazt, mit az árus ád:
emlék bilit, cuki cuclit,
király bébi pelusát!

Itt van, komák, még egy ötlet!
Haszon szerző alkalom:
tegyétek kis fiolákba
mit a baba majd kinyom!

Ugrál a nép, örömében,
s utána körtáncba fog..
Nem sejti e Szigetország,
amit róla gondolok

(s gyakran rólatok is, hunfik,
itt sem hunt ki a behun:
bajra, jajra giccspomádé,
s orr élvez el pacsulin).

No, most pá, Szigethon népe!
Puszilom idol-babád.
Rajta címer, rajtad cégér..
Ízlésednek koronát?

Ízlés? Szánlak, s szánnám Istent,
de - szétnéz e földtekén?
S Temze partján mindezt látja?
Hát.. azt bizony kétlem én!

(2013)