Fiam (akinek egy felesége sincsen, nem is volt) kinyilatkoztatta: milyen jó a muzulmánok többnejűsége (már, persze, azoké, akik élnek is ilyen lehetőségükkel). Neki tetszik a KORÁN (de azért nem kell fel korán, azt hiszi: több nej mellett is órákig áztathatná magát a kádban).

Nem jó, ha az apa mindent ráhagy a fiára, ezért rámutattam a többnejűség hátrányaira.

Igaz, a magyar (és más Európai Uniós) megoldás a többnejűségre hasonló, mint a muzulmán: a férj elválik első feleségétől, és attól származó két kisgyermekétől, elvesz egy másik nőt, az is szül neki kettőt, hogy ne hiányozzon neki a másik kettő, de utóbbitól is elválik, harmadik felesége már csak egyet szül neki (azt sem biztos, hogy tőle, de azért övé lesz a gyerek fél tulajdonjoga), és így végül a nem muzulmán többnejűnek van három felesége (kettő ebből volt feleség), valamint öt gyermeke.

Hát ez a magyar pót-többnejűség sem vonzó számomra (nem is volt sohasem), de azért, úgy gondoltam: megnézem a fiam által dicsőített többnejűséget Kibeszarábiában, ebben a kedélyesen sikamlós muzulmán országban.

Kibeszarábiában Kabuli Babuli Ali fogadott. Kérdésemre őszintén válaszolt, lehorgasztott fejjel, meggörnyedt háttal, remegő hangon:
- Többnejűség? Életem legnagyobb ostobasága volt, amit elkövettem! Három nejem van, de mindegyik összevész a másik kettővel, egy nap háromszor is, mindegyik még aznap háromszor kibékül, naponta hatszor-hétszer botcsinálta családi bíró vagyok peres feleségügyekben, kilóg a nyelvem.

Az éjjelek élvezete? Ne nevettesd ki magad, Barátom! Éjjelre már a feleséges hercehurcáktól úgy kivagyok, hogy azt sem tudom: Ali vagyok-e, vagy Alig Lali? Aludnék, de azt sem hagyják. A múlt éjjel is..

Itt azonban hirtelen elváltozott Kabuli Babuli Ali arca, kiütött rajta a jövendő káröröm, áttért mézesmázosságba:
- Mit is fecsegek itt összevissza! Dehogy akarlak elriasztani Téged gyönyörű muzulmán vallásunktól! Szép az, különösen, ha Kutyapestről nézed!

A Kutyapestet nem javítottam ki nála Budapestre, hiszen az Ali által ráaggatott név jobban illik rá.. Egyszer volt ott, Budán, kutyavásár, de a nagykutyák azóta is mi mindent, még Pesten is!

Ali buzgón marasztalt:
- Maradj itt nálam, úgy hallottam, hogy ebből az országból csak holnapután fognak Szíriát csinálni, van még időnk! No és nem kell megijedni, van egy bombabiztos pincém.. Persze, kétes, hogy a mai US MADE bombákra is elég biztos-e..

Sohasem szerettem a zenebonás világot, amikor golyó fütyül, harci repülőgép oboa hangja száll, meg bombát dobál a.. Elbúcsúztam Ali barátomtól.

Később írt egy boldog képeslapot arabus macskakaparással: nincs már ugyan héttornyú háza, de három feleség hiányával lett gazdagabb, mert a bomba..

Fiamnak ezt elmeséltem, de mindjárt felugrott:
- No és hoztál nekem Mindent Lövő Puskát, ahogy kértem? El szeretnék utazni Kibeszarábiába, Alihoz!

Talán el is utazott volna, de szerencse a szerencsétlenségben: mégsem utazhat. Kiderült, Ameróka legújabb dicsőségére, hogy az újabb fajta US bomba legyőzte a bombabiztosnak hitt pincét, és Ali már nem Kibeszarábiában van, hanem a muzulmánok által is úgy vágyott helyen, és onnan boldogan sem ki, sem be, hanem csak le csinálja azt, bizonyos földi dolgokra..

(2012)