Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Bigiblue
Alkotások száma: 267
Regisztrált: 2011-06-02
Belépett: 2022-01-23
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Novellák (4)
-Egyéb prózai alkotások (8)
-Mese (2)
-Gyermekrovat (Versek) (1)
-Versek (246)
Képgaléria
-Fotók (4)
-Családi képek (2)
Feltöltve: 2012-03-30 00:53:47
Megtekintve: 1897
Sirály - ballada


Elhagyott apák, anyák
jaját zengi most dalom.
Ó, mennyi fájdalom,
s könny fiaikért,
kik elhagyták őket,
el Hazát,
őseik honát!
De mégis!
Nem temetni jöttem!
Feltámasztani!

Anyák!
Ne sírjatok!
Ők élnek, legalább...

Négy év alatt
négyet temettem én,
virrasztva bús halottakat...
Éveket Isten, sokat,
csak egynek adott:
Anyámnak.
Mint fiatal tölgyfát,
törte derékba az ég
a másik háromat.
Egy évben kettőt is
gyászoltam :
két jó testvért,
ki nem érte meg a holnapot,
elszenvedve a "mát",
amit az új rend adott.

És a harmadik...

Sirály, ha száll
a Tó felett,
sírva mondom ki nevedet.
Elmentél, elhagytál,
nincsen már szivárvány...

A harmadik...

Egyszerű volt,
mint a magyarok,
kiknek Isten
egyszerű lelket, szívet adott.
A magyar lelkében nincsenek
csavarok.
Becsaphatod.
Becsapták hát...
A paragrafusok
hat éven át
csavargatták,
míg végül ő,
unokát, gyermeket,
csapot, papot, Hazát,
itt hagyott...
Elment,
mint sok jó paraszt,
szőlőskertek, almások
gazdája, libások.
Kiknek mindene elúszik,
s mikor már szekerét,
szerszámait,
két pej lovát viszik,
ő is elvezeti magát,
vesztőhelyre,
a vén diófa alá,
ott lóg már kötele...
Fülében ott cseng apja szava,
a kettős parancsolat:
"Hazádat el ne hagyd, fiam!
De saját hazádban ne
légy szolga!"

Szolgaként dolgoztam én is,
de magam szolgájaként!
Ha nem is futott,
de ment a szekér...
Aztán!
Hazám!
Tőlem te többet vettél el,
mint bárkitől!
Elvetted az Anyák Napját,
amikor helyettem
óvónő kapta
virágomat...
Anya dolgozik
- szipogta árván a Lány,
s felemlegeti most is
a napokat,
mert nem egy volt az!
Végigkísérték gyermekéveit
az átsírt Anyák Napják.
Ma hiába mondom én neki:
ha akkor nem a házamat,
s hazát építettem volna,
most ő is Ámerikában
keresné kenyerét...
S én őt, unokáimat!
Hiába mondom ezt nektek,
csak az tudja, mi a fájdalom,
ki egész életét
arra tette fel,
hogy majdan, öregkorában,
körülvegye sok jó rokon.
Ők, magyar öregek,
ülnek most a romokon,
siratva jelent,
múltakat,
várva a jobb jövőt,
fohászkodva:
hátha visszajönnek ők!

Sirályok!
Körözve néma Óceán felett,
keressétek meg végre
az egyetlen hajót,
mi vitorláit szélnek szegve,
nem új hazát keresve
járja a vizeket,
de vissza, Attila honába
hazavezet
majd titeket!
Sirály-fiaim!
Ha jöttök megbosszulni
vén szülők könnyeit,
a bosszú eszköze ne
hűvös fém legyen!
Csak a szeretet!
Egymást kézen fogva,
néha bukdácsolva,
néha szállva,
mentsétek meg
ezt a szép Hazát!

Utószó:
Aussie-ban már csendesek a vizek...
Dolgoznak, megélnek...
Egyre ritkábban,
csak fájó napokon
veszik elő a kötelet,
mit emlékül akkor
magukkal vittek...

Anyák!
Ne sírjatok!
Ők élnek, legalább...
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2012-03-31 11:29:23
Kedves Miklós ! Szívből köszönöm megértésedet ! igen, a balladai hangvétel nem véletlen, hiszen ez tragédia a javából, azt is mondhatnám : családom tragédiája kicsinyített mása nemzetünk tragédiájának..pontról, pontra, ugyanúgy..és a végeredmény : fogyunk.. Hidd el, ahhoz, hogy a későbbi verseimben Remény legyen, Hit és Bizakodás, valami földöntúli erőnek a létét kell, hogy érezzem ! És hiszem, hogy ez az ERŐ fogja megtartani magyarságunkat is ! ..ha itthon fogyunk is, a nagyvilágban szépen helytállnak és őrzik identitásukat honfitársaink ! Gyermekeiket s megtanítják szép magyar nyelvünkre, és annak szeretetére !..erről még beszélgetünk..:) ..és meg fogod tapasztalni, hogy én csak egyféle embert ismerek el : az EMBERSÉGES EMBERT !! ..és az az ember lehet fekete, fehér, sárga, barna..hite is lehet bármilyen, ha emberként viseli, éli ezt a rövidke földi létet, én tisztelem és szeretem ! :)
Köszönöm írásodat, gondolataidat !
KÍVÁNOK ÉN IS SZÉP HÚSVÉTOT !
Sok szeretettel Bigi
2012-03-31 08:19:27
Kedves Bigiblue!

Válaszod pontjait követőn:

1. Az Anyák Napjával kapcsolatos sorokat túl rejtélyesnek tartom továbbra is. Ám az, amit felvetettem: csak tűnődés. Annak mérlegelése: nem jobb-e CSAK célozni egy sérelemre, ha nem akarjuk konkrétebben megnevezni?
Egyébként alkotásod (véleményeddel ellentétben) nem mondanám hosszúnak, egy vers (vagy akár prózai írás) tartalmától függ, hogy túl hosszú-e, vagy pedig túl rövid.

2. és 3. Mindaz, amit itt említesz, az a kapitalista társadalmi rend lényegéből, valamint annak társadalmi-gazdasági világválságából együttesen következik. Ezt annak, aki látni akar, lehetetlen nem látnia, más kérdés, hogy mennyien tagadják a nyilvánvaló tényeket. Ám utóbbira nem mondanám, hogy magyar sajátság, a világon majdnem mindenütt így van.

4. A magyar fogalma nem szűkíthető le a vidéki paraszt bácsikra és paraszt nénikre. Így tehát megjegyzésem nagyon is érvényesnek tartom. Az kétségtelen, hogy a XX. században, különösen annak első felében, a vidéki lakosságra jellemző volt (a városi néppel összehasonlításban) a műveltségbeli, szellemi elmaradottság, és fogékonyabb volt a ?parasztvakításra?. Utóbbinak még mindig jelentős maradványai jól láthatóak, sőt, felerősödött az ennek konzerválására irányuló törekvés (okaira könnyen rájöhetsz, most nem részletezem).

Fentieken kívül (nem szép, hazafias érzésből született versed kritikájaként írom, ne értsd félre!) annyit jegyzek meg: a XX. században sokkal jelentősebb elvándorlások is voltak Magyarországról, mint ez a mostani (csak - érthető, de nem szép okokból - nem beszélnek, írnak ezekről, vagy csak nagyon szelektíven). Az egyikről többek között Ady Endre Ülj törvényt, Werbőczi c. verse is megemlékezett. Ám nem ez az elvándorlás baj önmagában (az is!), hanem Magyarország fogyó népessége (amely egyébként szinte egész Európára jellemző). Ez a fogyó népesség nem csupán a rossz életviszonyok következménye, mélyebb okai is vannak. A világ egészében érvényesülő demográfiai robbanás így egész Európát (benne Magyarországot is) fenyegeti.

A versedben kifejtett aggodalmaddal egyébként nagyon egyetértek, gratulálok, és Neked, valamint Családodnak Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok! Üdvözöl: Miklós

2012-03-30 21:33:46
Kedves Miklós ! A ballada igaz történet..prózában tudok magyarázatot adni, versben nem, mert így is túl hosszúra sikerült az alkotás, legalábbis az én mércém szerint.
1. Anyák Napja : a kislány fellépett, szavalt, vagy énekelt kis társaival, és a kezükben lévő virággal köszöntötték ott édesanyjukat..engem soha..priviben elmondanám részletesebben..
2.Hazajönni : ezt a balladát kb. hét éve írtam, akkor is sokan elmentek már, de ami ma történik velünk, az minden képzeletet felülmúl..tíz év után városomból a gyár elköltözik Ázsiába, most rúgtak ki 1300 embert, és ugyanennyit vagy többet nemsokára..multigyár, mit vártál? hogy majd örökre itt marad? Pécsett ugyanez..vajon hány ember lesz kénytelen hazát váltani ?!
3. Csavarok : a bp-i bíróságon zajlott az ügy..hat évig..hol a vádlott nem jelent meg, hol a a tanú, folyton elnapolták..megnyerte végül, de kárát nem térítették meg, hát fogta a kötelet..mint a szegény libások..és manapság is sokan..hiszen naponta hallom..éppen most is folyamatban van egy hatalmas per..
4. Amikor magyarokról beszélünk, előbb-utóbb kiderül valami..az ősökről..ez van, ez a hazánk..természetesen a csavaros ész lehet echte magyar is, de azért a kis vidéki parasztnénik, bácsik nem éppen arról híresek..hiszen manapság is, ha bemész egy vidéki házba, annyira megbíznak benned, hogy simán kirabolhatod, és teszik is ezt naponta a trükkös tolvajok.És remélem, nem akarod bemagyarázni nekem, hogy a paraszt gyereke hamarabb lehet ügyvéd, mint egy ügyvéd gyereke ?
5." Itt élned, halnod kell.." mondták régen, de a fiaink ma nem kötelet keresnek, hanem repülőjegyet vesznek..
Ma nem tudnám ugyanígy megírni ezt a balladát.
Ma én venném meg a repülőjegyet.
Köszönöm a figyelmes olvasást és a véleményt kedves Miklós !
2012-03-30 09:40:42
Megrendítő ballada, költői képei nagyon jók, szerkesztése szintén. Egyik apróbb részlete mögött inkább sejthető az emlék. Az Anyák Napján, ha dolgozni kellett az édesanyának, attól még kaphatott virágot a kislányától, így - úgy érzem - a konkrét emléket nem ismerő még a sejtés szintjén sem tud visszakövetkeztetni a szerzőt ért valódi sérelemre (persze, nem kötelező a konkrét sérelmet leírni, de ha már ily mértékben célzol rá, akkor, szerintem, egyértelműbbé kellett volna tenni).

Külföldön, vitathatatlan, hiányozhatnak a hazai tájak, rokonok, barátok, ismerősök, de azért, megjegyzem, ha valaki hazajönne, a mostani viszonyok mellett mit tudna tenni egy becsületesebb Magyarországért? A válasz nem olyan egyszerű, mint első pillanatra látszik.

Az sem ilyen egyszerű, amit így fogalmazol meg. "A magyar lelkében nincsenek
csavarok.
Becsaphatod." Magyar magyart rendszeresen becsapja történelmünk folyamán (és becsapja most is). Miből gondolod, hogy a magyar lelke feltétlenül jobb más nemzetbeliekénél? (Utóbbit ugyan határozottan nem állítod, de mondatodból ilyen következtetésre lehet jutni.)

Könnyen félreértheted megjegyzéseim, - és a legtöbben talán éppen ilyen tartalmat várnak el Tőled, mint ami versedben van. Továbbá: egy dalszerű formától nem követelhető meg olyan, pontosabb fogalmazás, ami más verseknél igen. Mindezek ellenére, - miközben szép, fájdalmas, formailag jól sikerült, és népszerűségre számítható alkotásodhoz gratulálok - úgy vélem, hogy a költemény mögöttes világán még érdemes elgondolkodnod, elgondolkodnunk. Üdvözlettel: Miklós