Áll a Ház
a domboldalon,
ülök búsan,
lenn a parton,
s a víz fodrait
számolgatom..


Víz! Víz!
Vigyél engem!
Zene szóljon,
dob peregjen,
ha a hajó,
nyolcvitorlás,
Jenny-ért jön,
s a kapitány szól:
beszállás!
Jenny csak int:
Viszlát,
te Ház!
Jó éjszakát!


..Fáradt vagyok,
üres és
magányos,
kifosztva
állok itt,
mint a Ház,
a romos..


Nézem
a betört ablakot,
s a szobákban
a vandálok nyomát..
Ott hagyom
szívemet,
s a zárban
a kulcsot..
Tessék!
Ami még maradt,
vigyétek!


..s ha végeztetek,
akasszátok
egy szögre szívemet!
Véremmel írva alá:
bevégeztetett..